Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 28 (237. szám) - A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2009. szeptember 21-ei ülésén elfogadott, a polgári törvénykönyvről szóló törvény vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2042 Ál láspontunk szerint már nem tartható fenn a jelenlegi készpénzkímélő pénzügytechnikák mellett, hogy a szerződéskötés időpontjával egyidejűleg történjen meg kötelezően a pénz foglalókénti átadása, hiszen akár átutalás esetén, akár bankkártyával vagy a kötele zettségvállalást követően készpénzautomatából történő pénzkivétel esetén szükségképpen vagy praktikusan néhány perccel, órával vagy nappal elválik egymástól a szerződés megkötésének az időpontja és a tényleges pénzügyi teljesítés. Amennyiben a szerződő fe lek akaratának az megfelel, a teljesítés időpontját vagy határidejét a szerződésben megfelelően rögzítik, majd szerződésszerűen teljesítik, miért fosztanánk meg őket a gyakran alkalmazott mellékkötelezettség igénybevételének lehetőségétől, miért korlátozná nk indokolatlanul szerződéses szabadságukat, ráadásul miért adnánk akár visszaélésszerűen is gyakorolható szabadulási lehetőséget a szerződés meghiúsulásáért felelős félnek. Természetesen az elfogadott, de az elnök úr által kifogásolt rendelkezések azt sem zárják ki, ha a szerződő felek az egyidejű teljesítést írják elő; ha az megfelel érdekeiknek és akaratuknak, akkor ennek megfelelő tartalmú szerződést hozzanak létre. De nem tudunk azonosulni azzal az elnöki felvetéssel sem, hogy az elévülést megszakító e setkörből kerüljön ki az írásbeli felszólítás. Nem hisszük, hogy szolgálná akár a jogosult, akár a kötelezett érdekét, ha már az elévülés megszakadására mindenképpen bírósági eljárást kellene indítani, amely mindkét fél számára költség- és időszükségletet, utánajárást igényelne, ráadásul tetemesen növelné a bíróságok leterhelését is. A jelenleg is hatályos szabályozás, beleértve az írásbeli felszólítás elévülésre gyakorolt hatását is, a jelenleg hatályos törvény hatálybalépése, tehát lényegében a születése óta kifogásmentesen szolgálja a jogrendszert. Ettől eltérést csak a sokat ostorozott pártállami időkben engedtek a szocialista szervezetek egymás közötti követeléseire vonatkozóan, amikor ezen szervezetek pénzköveteléseinél - és csak ezen szervezetek pénzk öveteléseinél - egyfajta kivételezésként az írásbeli felszólítás nem szakította meg az elévülést, ehhez a követelés bírósági úton vagy beszedési megbízással történő érvényesítése szükségeltetett. Értékválasztásról már volt szó, és biztosan még szó esik a m ai vitában, de kijelenthetem, hogy mi - fiatalként és szakértőként - nem ilyen értéket választanánk. Frakciónk az előttünk fekvő, alaposan átgondolt, színvonalas törvényjavaslatot az ismertetett módosító javaslatokkal együtt támogatja, ugyanakkor kérem tis ztelt képviselőtársaim nem politikai érdektől vezérelt, hanem szakmai lelkiismeretükön alapuló támogatását. Tartalmas és szakszerű vitát kívánok mindannyiunknak, valamint korszerű, minőségi polgári törvénykönyvet Magyarországnak. Köszönöm a figyelmüket. (T aps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót Vitányi István képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. VITÁNYI ISTVÁN , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Először is visszautasítom a Szép Béla képviselőtársam beszédének elejében foglaltakat, miszerint azért elleneznénk a polgári törvénykönyv hatálybalépését, hogy az ne a szocialista kormány ideje alatt jöjjön létre. Ennek még a gon dolatát is visszautasítom, hiszen nem mi ellenezzük a polgári törvénykönyv létrejöttét, ez formálisan igaz, de a szakma van ellene. Én úgy gondolom, legalábbis a mi oldalunkon lévő képviselőtársaim nevében mondom, hogy nekünk az az egy év, fél év munka, am it a polgári törvénykönyvvel foglalkoztunk, összehasonlíthatatlanul kevesebb, mint amennyit azok a jogtudósok, a nálunk sokkal jobban hozzáértők foglalkoztak a témával. Csak példaként említeném, hogy a német polgári törvénykönyv 80 évig készült, és négy év kellett a hatályba léptetéséhez. Azt sem gondolnám, hogy a munkához való hozzájárulás minőségét az határozza meg, ki, hány percet beszél. Lehet 40 percig is beszélni és semmit mondani, lehet 3 percig beszélni és elmondani a lényeget.
