Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 28 (237. szám) - A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2009. szeptember 21-ei ülésén elfogadott, a polgári törvénykönyvről szóló törvény vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - SZÉP BÉLA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2040 neves polgári jogászokkal, többek között Lábadi Tamással, Petrik Ferenccel, Sárközy Tamással, Weiss Emíliával és Zlinszky Jánossal - a teljesség igénye nélkül. Köszönet együttműködő segítségükért. A jogalkotá s előkészítő folyamatában a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma is kifejtette álláspontját, amelynek eredményeként lényegében nem maradtak fenn kifogások az általuk elsősorban véleményezett kötelmi jogi résszel, szabályozással kapcsolatban. A törvényjava slat és az elfogadott módosító, illetve bizottsági módosító javaslatok szövegét ellenőrizte a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete, szakvéleményük alapján került véglegesítésre az egységes javaslat és a zárószavazás előtti módosító javaslat. Tisztelt Ház! Az elmondottakból is látható, hogy a törvény előkészítése nagyfokú szakmai gondossággal zajlott. A kodifikációs bizottság megbízatása kétszeri meghosszabbítást követően 2007. június 30án megszűnt, értékes munkájuk nyomát magán hordozza az új Ptk. Azonban a modern parlamentáris demokráciákban a jogalkotási folyamat elsődleges kezdeményezője szükségképpen a kormány - így kellett ennek történnie a Ptk. esetében is , hiszen a legfelkészültebb tagokból álló szakmai bizottságok sem vállalhatják át a kormány alkotmányos törvénykezdeményezési jogát. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt hónapokban az Országgyűlés közel húsz órán át vitatkozott a polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslatról. A módszernél, a hogyannál azonban sokkal fontosabb, hogy mit is kívánunk szabályozni. Lefolytattuk az értékalapú vitát az ellenzékkel a jegyességről, a házastársi hűségről, a bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggő kérdésekről, de szóba került a teljes alávetettséget és kiszolgáltatottságot mai világunkba v isszacsempészni próbáló cselédszerződés, mint egyfajta értéket megjelenítő FideszKDNPjavaslat is. Világossá vált, hogy ezekben a témákban nem várható egyetértés a parlamenti patkó két oldala között. Kompromisszumkészség hiányával azonban nem lehet vádoln i sem a kormányt, sem az MSZP frakcióját. A szakmai konferenciákon és a parlamenti vitákban is arra törekedtünk, hogy egy korszerű, a jogbiztonságot szolgáló Ptk. megalkotásához járuljunk hozzá. A módosító javaslatokról való döntés során Rétvári Bence kere szténydemokrata képviselőtársunk számos indítványát az MSZPfrakció is elfogadta, megszavazta. A módosítások nyomán formálódó egységes javaslat, majd a zárószavazás előtti módosítások révén létrejövő végső normaszöveg számos újítást kíván bevezetni a magya r polgári jog rendszerébe. A következőkben a mintegy 1200 paragrafusnyi, igen tág szabályozási kört felölelő normaszövegből néhány fontosabb rendelkezést szeretnék kiemelni. Az új Ptk. nyomán megszűnik a végleges, teljes és általános hatályú cselekvőképess égi korlátozás. Az előzetes jognyilatkozat, valamint a támogatott döntéshozatal új lehetőséget biztosít a személy méltóságának megőrzésére, valós érdekének és akaratának kifejezésére. Az új Ptk. bevezeti a sérelemdíjat mint a személyhez fűződő jogok megsér tése kompenzációját. Az új Ptk. a házassági vagyonjog, az élettársi jogviszony, valamint a szülőgyermek kapcsolat újraszabályozásában lényeges változásokat hoz a világ jogfejlődésére, a társadalmi viszonyok változására is tekintettel, természetesen biztos ítva az alkotmányos alapelvek érvényesülését is. A törvénykönyv biztosítja az elévülési határidők egységesítését, a méltánytalanul rövid elévülési határidők növelésével. Az előttünk lévő kódex fokozott védelmet ad a fogyasztók számára, mérsékelve kiszolgál tatottságukat. Új intézményként bevezetésre kerül a bizalmi vagyonkezelő, a végrendeleti végrehajtó, illetve a hagyatéki gondnok intézménye. Javítja a jogbiztonságot a nagy számban létrehozott szerződésfajták - így egyebek mellett a lízing- vagy a faktorin gszerződés - nevesítése és szabályozása is. Fontos, hogy megjelenik a rendelkezések között a környezeti károkért való felelősség, de az is, hogy újra alkalmazható lesz a régi magánjogban alkalmazott teljesítésátvállalás vagy a tartozáselvállalás lehetősége . Az európai tendenciáknak és a vagyoni viszonyok átalakulásának megfelelően a házastárs és a szülők öröklési jogi státusa is megváltozik.
