Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 27 (236. szám) - A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2021 Most az előterjesztői expozé következik, megadom a szót Arató Gergely államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának. Államtitkár úrnak 25 perces időkerete van. Parancsoljon! ARATÓ GERGELY okt atási és kulturális minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A felsőoktatási törvény most a Ház elé terjesztett módosítása reagál a felsőoktatási törvény elfogadása óta történt változásokra. Ez a törvény 2 005ben lépett hatályba, azóta megkezdődött a bolognai folyamat első ciklusának bevezetése, lezajlott a bolognai képzési szerkezetben az alapképzések, majd a mesterképzések jelentős részének akkreditálása. Megváltozott az a gazdasági környezet, ahol a fels őoktatási intézmények dolgoznak, és - talán ez a legfontosabb, amit ki kell emelnünk - közmegegyezéssé vált, hogy a felsőoktatás területén a legfontosabb feladat a következő években a mennyiségi szemlélet helyett a minőség javítása, a minőséget szolgáló es zközök és intézmények fejlesztése. A törvényjavaslat alapvető célja tehát az, hogy reagáljon azokra a kihívásokra, amelyek a felsőoktatást érik, olyan jogi környezetet és olyan szakmai feltételeket teremtsen, amelyek lehetővé teszik, hogy a felsőoktatási i ntézmények a következő időszakban a kialakuló egységes Európai Felsőoktatási Térben is jó minőséget nyújtsanak, és szolgálják Magyarországot, az értelmiségképzést, ugyanakkor versenyképesek legyenek a külföldön működő intézményekkel, az európai felsőoktatá s egészével. A törvényjavaslat három lényeges ponton avatkozik be a felsőoktatási törvény jelenlegi szövegébe. Először is a Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság tekintetében megerősíti és fejleszti a Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságot. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, amikor nagy tömegű akkreditációs kérelmet kellett teljesíteni az Akkreditációs Bizottságnak, olyan elképzelés alakult ki - és ezt egyeztettük az Akkreditációs Bizottsággal, illetve a Rektori Konferencia vezetésével is , ami némikép p csökkentené az Akkreditációs Bizottság létszámát, ugyanakkor egyértelműbbé tenné az Akkreditációs Bizottság feladatkörét, valamint sűrítené és szigorítaná a folyamat követését az akkreditáció folyamán. Tehát erősítené az akkreditáció folyamatában a folya mat követését, és eltérne attól az eddigi gyakorlattól, ahol az akkreditáció elsősorban az intézményalapításnál vagy a szakindításnál erős, de utána a nyomon követésnek nincs meg a megfelelő intézményrendszere. A második fontos terület, ahol ez a törvényja vaslat módosítást javasol, az intézmények jogállásával kapcsolatos. Az Országgyűlés 2008ban törvényt alkotott a költségvetési szervek jogállásáról. Ez a törvény előírja azt, hogy minden költségvetési intézményként működő állami szervezetet be kell sorolni az újonnan kialakított költségvetési intézményi kategóriák egyikébe. A költségvetési intézmények közül a felsőoktatási intézmények többsége költségvetési szervként működik, és minden valószínűség szerint ez lesz a közeljövőben is a jellemző, hiszen ez az az intézményi forma, amelyik elsősorban az állami forrásból finanszírozott és közfeladatot ellátó intézmények számára biztosít megfelelő jogi környezetet. Ugyanakkor figyelemmel kell lennünk arra, hogy a felsőoktatási törvény maga, majd az ebben az elmúlt évben elfogadott változás a felsőoktatási intézmények számára speciális gazdálkodási szabályokat állapított meg. Ennek alapja az a felismerés volt, hogy elképzelhetetlen a felsőoktatás tudományos autonómiája anélkül, hogy megfelelő gazdasági autonómiával r endelkeznének ezek az intézmények. És a gazdasági autonómia nemcsak az állami forrás elköltésének szabadságát jelenti, hanem azt is, hogy az intézményeknek lehetőséget kell nyújtani arra, hogy a saját vagyonukkal felelős módon gazdálkodjanak, illetve a ren delkezésükre bocsátott állami vagyonnal is tulajdonosi szemlélettel bánhassanak, hozzáteszem, szigorú korlátokkal és szigorú garanciák mellett, hiszen itt mégiscsak közösségi vagyonról van szó. A költségvetési szervek jogállásáról szóló törvény azt írja el ő, hogy különleges feltételekkel alakulhatnak csak át a költségvetési intézmények közintézetből úgynevezett vállalkozói közintézetté. A vállalkozói közintézet speciális formát jelent, szintén közfeladatot ellátó szervezeteket jelöl, de ezek között olyan sz ervezeteket, amelyeknek jelentős külső bevételük van, bevételeik jelentős részét
