Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 27 (236. szám) - A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2022 a piacról szerzik, és ilyen módon ugyanakkor természetesen nagyobb gazdálkodási és vállalkozási szabadságot is élveznek. (14.10) Ezt a lehetőséget ma is biztosítja a törvény - már hogy ez a bizonyos közszervezetekről szóló törvény, tehát a státustörvény , itt most az a feladatunk, hogy megteremtsük ennek a törvénynek és a felsőoktatási törvénynek az összhangját. El kell mondanom azt, hogy ez a lehetőség akkor is létezne, ha ne m nyúlnánk hozzá a felsőoktatási törvényhez, ugyanakkor számos zavart okozna az, hogy hogyan kell értelmezni például a kötelező átalakulásra vonatkozó szabályokat, hogyan kell megteremteni a két törvény összhangját. Ezért van szükség arra, hogy valamilyen módon a felsőoktatási törvény ma kialakult gazdálkodási szerkezetébe illesszük be a vállalkozói közintézettel kapcsolatos szabályokat, alakítsuk ki ezeket a típusú elképzeléseket. Hozzá kell tennem, hogy a vállalkozói közintézetté alakulás nem kötelezettsé g a felsőoktatási intézmények számára, hanem lehetőség, olyan lehetőség, amellyel szigorú feltételek mellett élhetnek, és olyan lehetőség, amelyikhez többletkötelezettségek is járulnak. Egy felsőoktatási intézmény, ha ilyen típusú lépést tesz, akkor többek között meg kell változtatnia az irányítási struktúráját, olyan irányítási szerkezetet kell kialakítani, ami garancia az újfajta működési módra. Emellett pedig mindazok a kötelezettségek érvényben vannak, és semmilyen módon nem változnak, amelyek a felsőok tatási intézményekre ma is érvényesek. Többek között vagy csak saját vagyonukkal gazdálkodhatnak, az állami vagyont csak fenntartói hozzájárulással és kizárólag fejlesztési célokra idegeníthetik el vagy használhatják föl. Tehát semmilyen módon nem nyílik m eg semmifajta privatizációs út ezen a csatornán keresztül, a vállalkozói közintézet ugyanúgy nem adhatja el az állami vagyont, nem élheti föl, nincs módja arra, hogy valamilyen módon, akár részenként, akár egészében az intézményt magántulajdonná alakítsa á t. A vállalkozói közintézmény alapvetően állami intézmény, az állam a tulajdonosa, és hozzá kell tennem, mert erről is felmerültek kérdések, az ott foglalkoztatott dolgozók továbbra is közalkalmazottak; ez sem változik meg a törvényjavaslattal. Ezt azért s zerettem volna elmondani, nehogy félreértés legyen, nehogy az a kép alakuljon ki, amit talán jó szándékból, de sokan tévesen hangoztatnak, hogy itt valamifajta privatizációs kísérletről, vagy éppenséggel valamifajta kiszervezésről, tehát az állami foglalko ztatottak közalkalmazotti státusának megszüntetéséről szólna ez a javaslat. A vállalkozói közintézetnek - ez is fölmerült a vitákban - valóban van olyan lehetősége, hogy hitelt vegyen föl, azonban ennek a hitelnek a fedezete sem lehet a vállalkozói közinté zetre bízott kincstári állami vagyon, tehát ilyen hitelt is csak akkor vehet föl egy vállalkozói közintézet, ha ezt saját bevételei és saját vagyona terhére teszi meg. Végül érdemes megemlíteni azt, hogy a törvényjavaslat néhány ponton, első sorban a minőség fejlesztése és védelme érdekében kisebb jelentőségű szabályokat is módosít, törvényalkotási szempontból kisebb jelentőségű, kisebb terjedelmű szabályokat, hozzá kell tennem, hogy ezek némelyike rendkívül nagy szakmai fontossággal bír. Ezek közé tartozik többek között a minőségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos szabályok pontosítása, a minőségbiztosítási rendszer előírása. Idetartozik a közös képzések pontosabb szabályozása - tudniillik abban az esetben, ami szerencsére ma már számos helyen gyakorlat, ha külföldi intézmény és magyar intézmény együtt indít képzést , a kutató egyetemmé minősítés szabályainak pontosítása, ilyen módon lehetővé téve azt, hogy a kiemelkedő oktatási és tudományos minőséget nyújtó intézmények különleges státusba ke rülhessenek, többlettámogatást nyerhessenek, és hozzáteszem, többlet szakmai feladatokat vállaljanak. Idetartozik a szakmai gyakorlat fogalmának pontosítása. Szintén a minőséget szolgálja a magyarországi magyar intézményeknek a magyarországi székhelyen kív üli képzésének korlátozása, tehát magyarán az, hogy a törvény egyértelmű szabályokat meg arról, hogy mikor indíthat egy felsőoktatási intézmény székhelyén kívül képzéseket. Idetartoznak azok a szabályok, amelyek lehetővé teszik azt, hogy a szakkollégiumok és a
