Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 27 (236. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó):
2011 Elhangzott az az észrevétel - és maximálisan egyetértek , éppen az államtitkár úr említette, hogy a pedagógusképzés hogy meg mint, igazítani kellene jobban, hogy életszerűbb legyen, ilyen szituá ciókkal szembesüljenek. Egyetértek, államtitkár úr, csak akkor tisztelettel megkérdezem, hogy az a felsőoktatási törvénytervezet, ami éppen a következő napirendi pontunk lesz, miért nem foglalkozik egy árva szóval sem ilyen kérdéssel. Pedig most már a bolo gnai típusú képzésnek az első három évén túl vagyunk, és már most látszik a tapasztalat, statisztikai eredményeket is lehet nyugodtan idézni, hogy egész egyszerűen összeomlik a tanárképzésünk. Akkor miért nem foglalkozunk ezzel? Lehet ilyen szép dolgokat m ondani, csak akkor legyen mögötte tartalom. Az a probléma, hogy nincsen. Beszélt az államtitkár úr az iskolapszichológusok dolgáról is. Egyetértenék, csak akkor kérdezem: miért is van ekkora forráskivonás? Mert mit fognak most csinálni az önkormányzatok? A legminimálisabb alapfeladatok szintjén éppen hogy tudják működtetni majd a közoktatásukat, és minden egyéb dolgot, ha tetszik, ha nem, le fognak nyesni. Idetartozik az iskolapszichológus, idetartozik majd a szabadidőszervező tevékenységekkel megbízott ko llegáknak a dolga, akármilyen diáksport, szakkör, és így tovább, és így tovább. Nem fog működni. Pontosan az ellenkezőjét teszik annak, mint amiről egyébként most az előbb beszéltek. Nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal kéz, vagy nem tudom, mi ennek a ma gyarázata, mert a szóvirágokkal sajnos nem sikerül ennek a dolognak útját állni. Ön említette a református kollégiumok nemes hagyományát. Tökéletesen igaza van, csak ne felejtsük el, a református kollégiumoknál vagy bármelyik egyházi intézménynél mind a ma i napig működik az a rendszer, hogy a nem oda való gyereket egész egyszerűen kiteszik. Ez a helyzet. Nem véletlen az sem, hogy egyébként megnőtt az elmúlt években vagy évtizedben a szülőknek az a hajlandósága, hogy egyházi intézményekbe vigyék a gyermekeik et, mert nagyobb belső rendet, nagyobb belső biztonságot és nagyobb belső morális tartást tapasztalnak, de ennek alapvetően ez az oka. Ugyanakkor viszont a közoktatási rendszerben működő intézményeknél olyan szabályozókat állítottak be, amelyek egész egysz erűen lehetetlenné tesznek egy csomó olyan dolgot, amivel korábban az intézmények élhettek. És félreértés ne essék, nagyon téves az az elképzelés - általában Magyar Bálint szokott ilyenekkel előrukkolni , hogy minden esetben negatív attitűddel van a hozzá állása, és azt mondja, hogy mert akkor az ilyen iskolák így szegregálnak, nem tudom, mit csinálnak, megtorolnak; a kutya füle tudja, mi mindent szokott mondani. Tévedés, pont fordított a helyzet! Korábban sem volt az gyakorlat, hogy az iskolák és a pedagóg usok alapvetően arra törekedtek volna, hogy bárkit is dobjunk ki az iskolából, a legvégsőbb eszköz volt, a legvégsőbb. Ugyancsak idetartozik az a kérdés, hogy az iskolaszé keknek nincs gyakorlatilag joguk, az iskolaszékeknek nincs semmiféle érdemi szankcionálási joguk, ahol egyébként ott lennének a szülők is. Nincsen, átkerül minden a tantestületekhez. A tantestületek meg miben érdekeltek? Ha tetszik, ha nem, de mondjuk ki v ilágosan, normatív finanszírozás van, kötött csoportlétszámok vannak, bizonyos létszám alatt már fele finanszírozásra esik vissza minden; abban lesz érdekelt, hogy minden gyereket megtartson, ha oda való, ha nem oda való, ha jó gyerek, ha renitens gyerek, és így tovább. Nem működtethető így hosszú távon egy iskolarendszer, és nem teremthető meg annak sem belső rendje, sem normális közérzülete, sem a pedagógusok tekintélye. Önmagában tehát csak és kizárólag ez az egy kis módosítás, amelyet méltóztattak beadn i, arra alkalmas, hogy gumicsontként bedobjuk a köztudatba, de arra nem, hogy megoldja a problémákat. Nagyon sajnálatosnak tartjuk. Magával a szándékkal, hogy rendet tegyünk a dologban, mélységesen egyet tudunk érteni, de hogy úttévesztés van, abban viszon t sajnos biztosak vagyunk. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz padsoraiból.) ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó) :
