Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 27 (236. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP):
2012 Köszönöm a képviselő úr hozzászólását. Két percben megadom a hozzászólás lehetőségét Arató Gergely államtitkár úrnak. Parancsoljon! ARATÓ G ERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Engedje meg, képviselő úr, hogy egy ügyben segítsek önnek eligazodni, hogy mire is alkalmas ez a jogszabály és mire nem. Természetesen büntetőel járásokat semmilyen módon nem kezel, annak a büntető törvénykönyvben van a helye. Még egyszer mondom, ott egyébként a pedagógusnak kiemelt büntetőjogi védelme van. Amit kezelhet ez a jogszabály, amire ez alkalmas, az az, amit ön is említett, hogy erre aztá n később szabálysértési tényállást lehessen majd egy erre való kormányrendeletben alakítani, merthogy szabálysértés akkor van, ha van szabály. (13.30) A szabálysértésben akkor tud eljárni az illetékes hatóság, ha van olyan norma, amit megsért az illető, pé ldául az önkormányzatok tipikusan önkormányzati rendeletben szabályoznak olyan szabályokat, amelyeknek ilyenolyan módon aztán elrendelik a szabálysértési eljárás keretében való, adott esetben szankcionálását, ennek a normának a megsértését. Tehát, képvise lő úr, az a dolog rendje, hogy először kell a törvényben lehetőséget nyújtani arra, hogy legyen olyan szabályozás, aminek a megsértését aztán, ha ez szükséges, szabálysértési eljárásban lehessen szankcionálni. Hozzáteszem: nem ez a cél, a szabálysértési el járás valóban ebben az esetben egy, csak végső esetben alkalmazható és alkalmazandó eszköz, sokkal inkább az a cél, amiről képviselőtársaim is beszéltek, hogy legyen olyan világos normarendszer, amihez alkalmazkodni lehet. Közkedvelt tévhit, hogy az integr ált oktatás az oka az iskolai erőszakkal kapcsolatos eseteknek. Szeretném felhívni képviselő úr figyelmét, hogy tipikusan a szegregált intézményekben történnek ezek a típusú cselekmények azért, mert ott alakul ki egy olyanfajta szakadék, olyanfajta nehéz e gyüttműködés, amelyik lehetetlenné teszi a hatékony pedagógiai munkát. Én leválogattattam egy hosszabb időszaknak az ilyen eseteit, integrációs programban részt vevő intézmény nem volt köztük. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Vé gül, képviselő úr, engedje meg, hogy visszautasítsam azt az állítását, hogy az egyházi iskolák (Az elnök ismét jelzi az idő leteltét.) a közoktatási törvényt sértő gyakorlatot folytatnak. Ez nem így van, képviselő úr. (Taps az MSZP soraiban. - Dr. Pósán Lá szló: Nem is állítottam!) ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó) : Köszönöm. Mindenkinek lehetősége van két percben hozzászólni. Természetesen meg is adom a szót annak rendjemódja szerint, így kerül sor Szabó Zoltán képviselő úr hozzászólására is. Parancsoljon, k épviselő úr! DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Három dolgot említett Pósán képviselő úr, mint amit ki kellene gyomlálni a közoktatási törvényből annak érdekében, hogy a pedagógusok tekintélye - nem is tudom, megbecsülts ége - helyreálljon. Nézzük szépen őket sorban! Tisztelt Képviselő Úr! A buktatás az első négy évfolyamon. Annyiszor elmondtuk már: első osztályban a tanulót meg kell tanítani olvasni. Nem az a feladat, hogy ha felismeri a betűket, de nem tudja összeolvasni őket, akkor visszaküldjük az első osztályba annak érdekében, hogy újra tanulja az o betűt, amit már nagyon jól felismer, hanem az a feladat, hogy tanítsuk meg összeolvasni őket. Hasonló a helyzet az integrációval. A kisegítő iskola a gyógypedagógiai iskol áknak egy bizonyos szelete, az összes ilyen típusú intézmény megint csak arra szolgál, hogy a tanulót eltávolítsuk az intézményből, az osztályból. A harmadik, amit mondott, az eltávolítás, tehát magyarán: hogy lehessen kicsapni azt a tanulót, ugyanez a hel yzet.
