Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 27 (236. szám) - A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ):
1989 határozni, ha megállapítja az eljárás alá vont személy felelősségét, akkor a kárt meg kell té ríteni. Erről ugyanabban a határozatban köteles a hatóság rendelkezni. Ugyanakkor, ami alkotmányossá teszi ezt a rendelkezést, az az, hogy lehetősége van mind az eljárás alá vontnak, mind pedig a sértettnek arra, hogy ha megelőlegezi a szakértő költségeit, akkor szakértő állapítsa meg azt az összeget, amit a hatóság majd kárként a határozatában jelezni fog. A másik, ami mindenképpen kiemelendő, és nagyon pozitív dolognak tartom, hogy a szabálysértési jog keretei között, amit sokan közelebb állónak é reznek a közigazgatási joghoz, én a magam részéről sokkal inkább közelebb érzem a büntetőjoghoz, a bűncselekményeknek enyhébb verzióit tartalmazza, vagy a jogellenes magatartásoknak, amelyek nem érik el azt a szintet, hogy bűncselekmények legyenek, a szabá lysértési kódexben jelennek meg. Nyilván itt ezt bővebben kifejteni nem kívánom, de a lényeg az, hogy mivel én ezt az álláspontot képviselem, hogy a büntetőjoghoz áll közelebb, nagyon helyesnek tartom azt, hogy megjelenik a szabálysértési törvényben is, ha úgy tetszik, a tevékeny megbánáshoz nagyon hasonló intézményrendszer, ami a büntető törvénykönyvben néhány évvel ezelőtt hatályosult, és úgy hiszem, nyugodtan mondhatjuk, hogy bevált. Amiről államtitkár úr is és képviselőtársam is említést tett, hogy abba n az esetben, ha a határozat megszületéséig, meghozataláig az eljárás alá vont személy a sértettnek önként megfizeti a kárt, a felére csökken a büntetési tételkeret felső határa. Más szóval, a jogalkotó motiválja jogszabályi keretek között az elkövetőt arr a, hogy igenis a sértett kárát térítse meg, mert egy eljárásban az állam büntetőhatalma mellett, azt gondolom, legalább olyan fontos a sértetti érdekek képviselete. (11.40) Az egyéb rendelkezéseket tekintve egyetértek az államtitkár úr által elmondottakkal , azzal is, amit abban a vonatkozásban közölt az Országgyűléssel, hogy szükségesek ezek a rendelkezések, ezért az általam említett jogtechnikai megoldás esetleges újragondolása mellett feltétlenül elfogadásra ajánlom a tisztelt Országgyűlésnek. Köszönöm sz épen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. A következő hozzászóló Hankó Faragó Miklós képviselő úr, az SZDSZ képviselője. DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisz telt Országgyűlés! Az iménti hozzászólásokban precíz, részletes ismertetését hallhattuk annak a törvényjavaslatnak, amely a Ház előtt fekszik, és amelyet jelenleg vitatunk. Bevezetőként annyit szeretnék rögtön leszögezni, hogy a liberális frakció egyetért a törvényjavaslattal, helyesnek tartja ezt a jogalkotási lépést, és minden bizonnyal a végszavazás során is támogatni fogja tudni a javaslatot. Mind államtitkár úr, mind pedig az utána következő szocialista hozzászólók pontosan ismertették a törvényjavasla t tartalmát, ezért én ezt nem tenném, hiszen ilyen értelemben ez felesleges, a javaslatot mindenki elolvashatja. Inkább néhány szót arról szeretnék szólni, amit hiányolok a törvényjavaslatból, vagy amire vonatkozóan nekünk aggályaink, kritikai észrevételei nk lennének. Egyrészt amióta ebben a parlamenti ciklusban szabálysértéseket érintően jogalkotási lépésre szánja magát az Országgyűlés vagy akár a kormányzat, mindig fölmerül az a problematika, hogy vajon nem kellenee új szabálysértési törvényt, új szabály sértési kódexet alkotni. Nem hiszem, hogy föl lehet hozni jó ellenérveket ezzel a követelménnyel szemben. Mára a szabálysértési joganyag teljesen áttekinthetetlenné vált, több különböző törvényben, egymástól eltérő rendeltetési célú törvényben kerülnek meg fogalmazásra, eltérő hatásköri, eltérő illetékességi szabályokkal. Tulajdonképpen, hogyha valaki szeretné a szabálysértési joganyagot megismerni, akkor nagyon nehezen tudja összevetni egymással azokat a hatályos jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a külön böző törvényekben és alacsonyabb szintű jogszabályokban megtalálhatók.
