Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 27 (236. szám) - A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - DR. GÁL ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1979 - mondjuk - 42 éves korában nyugdíjba. Tudjuk, ez 44 milliárd forint többletkiadást jelent az IRM fejezeti költségvetésén belül, csak az IRMhez tartozóknak. A Honvédelmi Minisztériumnál ez 27 milliárd, ezenkívül van még a Pénzü gyminisztériumnál, ami a VPOPt érinti, és vannak bizonyos pénzösszegek, amik a nyugellátásról szólnak. A fideszes képviselők szerint alapvető kérdés, amire választ kell adni, amire tudnunk kell választ adni, hogy ezeket a szabályokat oly módon tudjuk mega lkotni, ami egyrészt megfelel az ország érdekeinek, az állomány érdekeinek, meg a feladatot is meg tudják oldani. Tehát új szabályozás lenne indokolt. A vitában az is elhangzott, hogy az ellenzéki képviselők nagyon sok megkeresést, véleményt kapnak a szolg álati nyugdíj kérdésével kapcsolatban. A legtöbb észrevétel arra vonatkozik, hogy az lenne a helyes, ha a törvényalkotók megbecsülnék a kisrendőrt, az utcán, a terepen dolgozó rendőrt megfelelő illetményalappal, s nem kellene a kisrendőrnek még kidobólegén yként elmenni különböző szórakozóhelyekre, hanem a szolgálatban meg tudná szerezni azt a jövedelmet, amely a családja meg az ő megélhetését, méltó ellátását biztosítaná. Úgy gondolom, úgy gondoljuk, ez nagyon fontos szempont, azonban a törvénymódosítás err e az égető problémára sem ad sajnos választ. Az ellenzéki képviselők a törvénymódosítás kapcsán elmondták, hogy fontos szempontnak tartják továbbá az állomány mobilitásának a kérdését is. Elhangzott, hogy nemcsak a jogi hátteret kell megfogalmazni vagy pon tossá tenni, ami egyébként fontos önmagában, hanem ennek a feltételeit is, a tárgyi feltételeit is meg kell teremteni, biztosítani szükséges. A Fidesz álláspontja szerint a szakszervezetek tevékenysége kiemelten fontos feladat, főleg a rendőrség munkájában . Azt azonban a jelenlegi gazdasági körülmények között nem értjük, hogy miért van most itt az ideje a szakszervezeti kedvezmények növelésének. A világ nem erről szól jelen pillanatban! Annyi mindenről szól a világ, de hogy a szakszervezeti kedvezmények növ eléséről nem szól, aminek ráadásul súlyos költségvetési vonzatai vannak, ebben egészen biztosak vagyunk. Azt gondoljuk, sokan úgy vélik, hogy a szakszervezeti vezetőknek ne legyen több munkaidőkedvezmény, mert a rendőrségnél van olyan cél, amire sokkal tö bb pénzt és sokkal jobb helyre lehetne fordítani. Nem véljük helyesnek a folyamatokat, azt sem, ha a szakszervezetek egyetértését annak fejében kéri a kormány, hogy a kedvezményeik hogyan alakulnak. Az nem lesz tempó - függetlenül attól, hogy milyen kormán ya van az országnak , hogy a szakszervezetek akkor támogatnak egy törvényjavaslatot, ha a szakszervezeti vezetőknek minden törvénymódosításnál pénzt vagy kedvezményt kell adnunk. Ez nem fog menni! Ha a kormány megnyitja ezt az ajtót, és ez átmegy a parlam enten, akkor ennek beláthatatlan következményei lesznek, minden ágazatban egyébként. A bizottságban elhangzott s általam idézett ellenzéki álláspont szerint a FideszMagyar Polgári Szövetség nem támogatja a törvényjavaslat általános vitáját. Köszönöm szépe n a szót. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó) : Köszönöm a kisebbségi vélemény ismertetését. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalási kör kezdődik meg. Elsőként megadom a hozzászólás lehetőségét Gál Zoltán képviselő úrna k, 20 percben. Parancsoljon, képviselő úr. DR. GÁL ZOLTÁN , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! ’96os ez a törvény, amelynek egy jelentős módosítását vitatjuk. Azt hiszem, ez a 13 év önmagában is elegendő ok lenne arra, hogy a törvény alapos felülvizsgálatát elvégezzük. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy ez a szolgálati törvény, ez tehát egységesen vonatkozik a rendőrtől a katonán keresztül a vám- és pénzügyőrség hivatásos szolgálati viszonyban lévő tagj aira. Azt hiszem, ez a felsorolás önmagában is jelzi, hogy hozzá kellett nyúlni ehhez a törvényhez, hiszen olyan változások mentek végbe az érintett szervek szervezetében, feladatkörében, hatáskörében, amelyek jogi rendezésére ma az idő már nagyon sürgetet t.
