Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 27 (236. szám) - A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - KELETI GYÖRGY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1970 Ugyanakkor a szocialista frakció azt is világosan látja, hogy 2001 óta, amikor úgymond elfogadtuk az alaptörvényt ebben a témakörben, számos változás következett be a hadsereg életében, ami indokolja a törvény szövegének folyamatos hozzáillesztését a napi élethez, a gyakorlathoz, hiszen 2001 után szűnt meg a sorkatonai szolgálat a hadseregben, vette kezdetét jelentős számban az önkéntes szerződéses katonaállomány szolgálata, és ahogyan a mini szter úr is elmondta, Simicskó képviselő úr következetes, szívós munkája eredményeképpen ebben az évben fogadtuk el azt a törvényt, amely elfogadta az önkéntes tartalékos katonai szolgálatot. A kormányzat részéről elismerésre méltó, hogy a 2012. évi beveze tés előtt ennek valamennyi törvényi alapját, törvényi körülményét, feltételét tisztába akarja tenni, mint ahogyan természetes módon ennek majd az anyagi alapjait, körülményeit is meg kell teremteni. Az átalakítás tulajdonképpen az érdekképviseletekkel tört ént egyeztetés után történt, ami szintén a törvényalkotás előírt fázisainak megfelelő ütemben folyt le. Azt gondolom, lesznek még és nyilván vannak is olyan kérdések ebben a témakörben, amelyek az elkövetkező években módosításra szorulnak, de ez a mostani módosítás a hadsereg működésének valamennyi feltételét - még egyszer hangsúlyozom - az érdekképviseleti szervekkel együtt teszi lehetővé, a velük való egyeztetés után pontosítja. Mindjárt az első, ami a törvénymódosításban megjelent, szintén az érdekképvi seletek határozott kérése volt, legalábbis tudomásom szerint, és az egyenruha viselésével függ össze; erről szeretnék egy picit bővebben szólni. A javaslat az egyenruha védelme érdekében állományilletékes parancsnoki engedélyezési jogkörbe utalja a gyüleke zési jog hatálya alá tartozó nyilvános rendezvényeken egyenruhában történő megjelenést. (10.00) Énszerintem ez nem kifejezetten csak az egyenruha védelme, ez a hadsereg és az állam tekintélyének is a vé delme. Ugyanis abban az esetben, ha bárki egyenruhában jelenik meg egy olyan rendezvényen, amelynek a szélsőséges erők - akár politikai, akár más, társadalmi erők - a szervezői vagy képviselői, tehát ha ott megjelenik egy hivatásos katonai ruhában bárki, a kkor azt a látszatot kelti, minthogyha a hadsereg, az állam egyetértene annak a rendezvénynek a szükségességével, azt a látszatot kelti, minthogyha közös szervezésről lehetne szó. A honvédelmi és rendészeti bizottsági ülésen is elmondtam azt a példát, amit itt is röviden szeretnék elmondani. Talán emlékeznek rá még többen is, hogy amikor a rendszerváltást követően a taxisblokád idején tárgyalások folytak a kormány és a taxisblokád szervezői között, akkor elég váratlan módon a taxisblokád szervezőinek oldalá n a tévé képernyőjén - hiszen a tévé közvetítette - megjelent emlékezetem szerint őrnagyi rendfokozatban egy katonai egyenruhában lévő személy, akiről senki nem tudta, hogy kicsoda. Utólag derült ki, hogy egy tartalékos tisztről van szó, aki az eseményhez méltóan akarta az öltözékét igazítani, ezért vette fel az egyenruháját, de a tévénézők, a hozzá nem értők számára azt a látszatot keltette, minthogyha a hadsereg képviselete ott lenne a taxisblokád szervezői körében. Ezért tartom én rendkívül fontosnak azt , hogy ezt a kérdést, a különböző rendezvényeken egyenruhában történő megjelenést nagyon pontosan és nagyon precízen kell szabályozni, hiszen nem elegendő az, hogy az állományilletékes parancsnok engedélyéhez kössük, mert a tartalékos katonatisztek vagy ny ugállományú katonatisztek, akik leszereltek, nincsenek a hadsereg kötelékében, és egyenruhaviselési engedéllyel bírnak, azok bármilyen saját döntés alapján meg tudják tenni, hogy részt vegyenek egy ilyen ünnepségen. Azt is el kell mondani, hogy szabályozn i kéne - és valószínűleg ennek nem ez a törvénymódosítás lesz a szabályozási helye - általában az egyenruhát Magyarországon, mert részt vettem olyan koszorúzási ünnepségen is, ahol hasonlított a Magyar Honvédség egyenruhájához annak a szervezetnek az egyen ruhája, de mégsem katonai egyenruha volt. Saját maguk találtak ki bizonyos katonai rendfokozatokat, urambocsá, saját maguknak is adományozgattak altábornagyi meg ezredesi rendfokozatokat, ami szintén megengedhetetlen, hiszen megítélésem szerint azt mindenk i
