Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 27 (236. szám) - A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - KELETI GYÖRGY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1971 elfogadja ebben a társadalomban, hogy az egyenruha, mármint a katonai egyenruha a hadsereghez kötődik. Vagyis a hasonlósággal megtéveszteni a közvéleményt nem szabadna, és ezért szerintem a későbbi időszakban erre valamilyen szigorúbb szabályozást kell k italálni. Ebben az esetben ez a törvénymódosítás arra vállalkozik, hogy azokon a rendezvényeken, amelyeket a honvédség érdekvédelmi szervezetei szerveznek, és nem a szolgálati helyen, hanem azon kívüli helyszínen tartanak meg, de a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényekről van szó, a szervezőket és az azon részt vevőket különböztessék meg. Ez azt jelenti tehát, hogy a szervezők egy jól látható karszalaggal kell megjelenjenek, vagyis látható legyen, hogy ki az, aki szervezi, és ki az, aki pedig min t parancsnok vagy a parancsnoki oldalról meghívottként vagy a petíció átvevőjeként szerepel, hiszen, amint látjuk - az utóbbi években legalábbis ez nyilvánvalóvá vált , számolni kell és lehet ilyen rendezvényekkel, és ebben a kérdésben ilyen tekintetben r endet kell tenni. Azt is szeretném elmondani, hogy a szocialista frakció támogatja azt a módosító javaslatot a szakszervezeti tisztségviselőknek járó munkaidőkedvezmény tekintetében, hogy egyrészt a mértékét megemelni számukra, hiszen egy olyan önkéntes m unkát végeznek az állomány és ezen keresztül a hadsereg érdekében, amelyet anyagilag is el kell ismerni, és ennek a korábbi időszakhoz képest sűrűbben történjen meg az elszámolása. Szeretnék néhány szót szólni a törvénymódosítás 7. §ához, amely az önkénte s tartalékos kiképzés differenciáltságáról szól. Ez egy nagyon lényeges dolog, hiszen ma még nem látjuk természetesen azt az arányt és azokat a létszámviszonyokat, ami annál a bizonyos 50 ezer önkéntes tartalékosnál ki fog alakulni, de arra lehet számítani , hogy közöttük a katonai előképzettség tekintetében elég vegyes összetétel fog kialakulni. Nyilvánvalóan lesznek olyanok, akik mint szerződéses katonák szereltek le, tehát egy meglehetősen friss és naprakész képzettséggel rendelkeznek, de lesznek olyanok is, akik úgymond az utcáról jönnek be, tehát nincs katonai előképzettségük. Ezért nagyon lényeges, hogy ez a jogszabály megfogalmazza, hogy különböző katonai előképzettséggel bíró önkéntes tartalékos katonákat különböző kiképzésben kell részesíteni, egyrés zt azért, hogy azok számára, akik ebben a kiképzésben részt vettek, ne legyen egy unalmas ismétlés, mert hiszen az a katonai szolgálat iránti lelkesedésüket töri le, másrészt pedig természetesen azért, hogy a hadsereg pénztárcáját kíméljük, hiszen miért ke llene nem olcsó katonai kiképzőeszközök felhasználásával újból kiképezni olyanokat, akik már ezen a kiképzésen túl vannak. Nagyon lényegesnek tartjuk azt is, hogy a javaslat lehetővé teszi, hogy az önkéntes tartalékos katonák is részt vehessenek külföldi m issziókban. Ez egyrészt a tartalékos katonai szolgálat számára egyfajta csalogató erőt fog képezni, hiszen jó néhányan vannak, akik szeretnék kipróbálni bátorságukat, hozzáértésüket, vagyis egy olyan alapvető ösztönző erő lesz, amely lehetővé tesz a hadser eg számára nagyobb merítést a missziókban való részvételre, másrészt pedig azt gondolom, hogy a bajtársiasságot és a katonai kollektívák összekovácsolását fogja elősegíteni, ha erre lehetőség nyílik. Szeretném hozzátenni, hogy a törvénymódosítás korrekt mó don az önkéntes tartalékos katonák külföldi missziókban való részvételét írásos nyilatkozathoz köti, vagyis hogy vállaljae ezt a feladatot a tartalékos katonai szolgálatának időtartama alatt, de arra is lehetőséget ad a törvény, hogy meggondolhassa magát, és ezt a nyilatkozatot visszavonja. Lényeges, hogy a törvénymódosítás foglalkozik a katonák nyugdíjkorhatárának idejével. A hadseregben nem azt szokták mondani, hogy öregségi nyugdíjkorhatárt ér el, hanem úgymond a szolgálati idő felső korhatárát tartják nyilván. Az eddigi időszakban minden egyes alkalommal, amikor a nyugdíj felső korhatára módosításra került, öt évvel követte a polgári életben ezt a korhatárt. Tudjuk, hogy a közelmúltban elfogadásra került a társadalombiztosítás nyugellátási szabályának a módosítása, amely szerint a polgári életben az öregségi nyugdíj felső korhatárát fokozatosan 65 éves korhoz fogja kötni a törvény alapján a foglalkoztatottak, vagyis a társadalomban részt vevők számára; a hadsereg számára - és ezt most kimondja - nem évhe z köti, hanem kimondja, hogy minden esetben öt évvel kevesebb legyen. Ez a társadalom egyfajta megbecsülése azért a nem
