Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 27 (236. szám) - A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - KELETI GYÖRGY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1969 Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonái jogállásáról szóló 200 1. évi XCV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, és egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta. Azt gondolom, elöljáróban azt kell megfogalmazni, ahogyan a miniszter úr is megfogalmazta, hogy azért is, mondjuk úgy, kevés vita alakult ki a bizottsági ülésen, mert a négypárti egyeztetések során azokat a javaslatokat, amelyeket mind az ellenzéki, mind pedig a kormányoldal megfogalmazott, a minisztérium átdolgozta, bedolgozta magába a törvényjavaslatba. Mindenféleképpen megint csak egy fontos e leme, ami az önkéntes tartalékos rendszer kialakítására utal, és azt mondhatom, magában a törvényben most már elkezdődött ez a folyamata, amit Simicskó képviselőtársam már 2002 óta - mondhatjuk úgy - folyamatosan a Ház napirendjén tartott és tart. Egy orsz ággyűlési határozattal 2009ben már megerősítettük, és ezt lényegében tudomásul véve vagy pedig befogadva a tárca elkezdte magának az önkéntes tartalékos rendszernek a kiépítését, akár a jogszabályi hátterekre is gondolván. A miniszter úr elég alaposan fel sorolta mindazokat a pontokat, amelyek a módosításban, a törvényjavaslatban szerepelnek. Én azért egykét olyan pontot mindenféleképpen szeretnék a figyelmükbe ajánlani, amelyek a Magyar Honvédség megtartóképességének az előmozdításáról szólnak. Tudjuk nag yon jól, hogy ma azért a gazdasági válság hatása is rányomja a bélyegét arra, hogy akár a honvédelmi tárcát is érintő megszorítások... - ebből fakadóan esetleg a bér- és járuléknövelésre a jövőben csekély esély van. Ebből fakadóan mondhatjuk úgy, hogy a le szerelési segély átdolgozása, egyfajta szorzók előmozdítása - az állomány illetékes parancsnokaival és a szakma egyetértésével betéve a törvénybe - mindenféleképpen megerősítést ad az állománynak. Ugyanúgy a társadalombiztosítási nyugellátásról szólót is e zzel összhangban korrigálja a Hszt.vel, ami már régebben volt, hogy a Hszt.ben picit kedvezőtlenebb a rendőrökre a nyugellátásról szóló törvény vonatkozó része, passzusa. Ezt ugyan itt most már korrigálják a Hjt.ben is, és a jelenlegi 47 évről 50 évre e meli magát a nyugállományba vonulást. Azt gondolom, ezen módosításokkal és mindazzal, amit a miniszter úr felsorolt, általános vitára alkalmasnak tartom a törvényjavaslatot, és javasolom a Háznak az elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó) : Köszönöm szépen Csampa Zsolt képviselő úrnak a hozzászólását. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, húszperces időkeretben. Elsőként megadom a szót Keleti Györgynek, az MSZP vezérszónokának. Parancsoljon, képvi selő úr! KELETI GYÖRGY , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A honvédség tekintetében egy jelentős törvény a hivatásos és szerződéses állományú katonák jogállásáról szóló törvény, így megítélésem s zerint minden olyan módosítás, ami történik ez ügyben, az egy jelentős módosítás, hiszen érinti a hadsereg teljes személyi állományának - a magánélet kivételével, bár még ott is súrolóan néhány esetben - a teljes életét és a szolgálat ellátásának valamenny i körülményét. Most azt lehet mondani, a miniszter úr is így említette, hogy egy viszonylag nagy arányú módosításról van szó, hiszen 35 törvényhelyen javasolja módosítani a kormány valamilyen formában ezt a törvényt, s amint itt elhangzott, ötpárti egyetér tés is volt, hiszen tudomásom szerint ebben vannak olyan passzusok is, amelyek egyrészt kétharmados szavazatot igényelnek. Természetesen az előkészítés során ez az egyeztetés így elengedhetetlen volt. Másrészt meg azt gondolom, hogy a honvédelmi üggyel öss zefüggésben lévő törvényeknek egy olyan konszenzust kell elérniük, hogy politikai váltógazdálkodás esetén a folytonosság megmaradhasson, és ne kelljen négyévente, nyolcévente változtatni olyan törvényt, ami a haza védelmével és a haza védelmét ellátó, akár hivatásos, akár szerződéses katonák életével van összefüggésben.
