Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 27 (236. szám) - A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - DR. SZEKERES IMRE honvédelmi miniszter, a napirendi pont előadója:
1966 A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildik ó) : Soron következik a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése . A törvényjavaslatot képviselőtársaim a T/10874. számon, a bi zottsági ajánlásokat pedig a T/10874/1., 2., 3. számokon megismerhették. Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Szekeres Imre honvédelmi miniszter úrnak, a napirendi pont előadójának. A miniszter úrnak 25 perces időkerete van. Parancsoljon! DR. SZEKERES IMRE honvédelmi miniszter, a napirendi pont előadója : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A kormány T/10874. számon nyújtotta be a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáin ak jogállásáról szóló 2001. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A kormányt az Alkotmánybíróság döntése, a megváltozott társadalmi és jogrendszer szintű körülmények, a honvédségi működés biztosítását szolgáló, valamint a jövőt építő szabályoz ás szándéka vezette, amikor egy évvel a törvény legutóbbi módosítása után ismételten a törvény átfogó jellegű módosítására tesz javaslatot. Elsőként az Alkotmánybíróság ez év első félévében hozott döntéseit említettem, ezek a döntések a szolgálati jogviszo ny szabályozását érintették. Az egyik ilyen az 52/2009. alkotmánybírósági határozat, amely a kizárólagos magyar állampolgársági követelmény megsemmisítésével megnyitotta az utat a kettős állampolgárok szolgálatteljesítése előtt. (9.40) Az egyértelművé vált , hogy a katonai és rendvédelmi felsőoktatási törvényből hatályon kívül kell helyezni a kapcsolódó, ösztöndíjas hallgatókra vonatkozó szabályokat, ugyanakkor mérlegelést igényelt a már jogviszonyban álló kettős vagy akár többes állampolgárok helyzete. A bi ztonsági kockázattal arányosan szűkítenünk kellett a más állam állampolgárságának megszerzéséhez kapcsolódó automatikus jogviszonymegszűnés szabályozását. Nevezetesen, a jövőben akkor szűnik meg a törvény erejénél fogva az állomány tagjának szolgálati visz onya, ha a további állampolgárság megszerzésére közrehatására vagy kifejezett beleegyezésével került sor, s ez befolyásolja az állomány tagjának közreműködését, a Honvédség feladatainak ellátásában. A másik alkotmánybírósági határozat utóélete szintén ered ményezett, méghozzá sajátos helyzetet. Ez a 23/2009es számú Abhatározat, amely a szakközépiskolai idő szolgálati jogviszony szempontjából történő beszámítását érintő 4/2007es jogegységi határozat megsemmisítését mondta ki. Az Alkotmánybíróság ugyanis in dokolatlannak tartotta a katonák eltérő kezelését, mert a jogegységi határozat kizárólag a rendvédelmi szervek, tehát a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati jogviszonyáról szóló ’96. évi törvény hatálya alá tartozó személyi kör esetéb en mondta ki a beszámítás szükségességét. A megoldás érdekében a törvénymódosítási javaslat új jogcímként tartalmazza az állomány aktív katona tagjainak a szakközépiskolai idő szolgálati időként történő beszámítását a nyugdíjjogosultság és a nyugdíj mérték e szempontjából. E tárgykörben, megjegyzem, javaslatunk eltér a T/10875. számú törvényjavaslatétól. A szolgálati törvények közötti különbség a megsemmisített jogegységi határozatból ered. A rendvédelmi jogállási törvényhez képest a jelen javaslat új igényb ejelentési lehetőséget teremt, egyértelműen meghatározott személyi és jogkövetkezményi körre.
