Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 27 (236. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó):
1965 közösségeknek, és a sors fintora, hogy amikor azt mondja, hogy rombolás fol yik, akkor pont itt van a kezemben egy meghívó holnapra, és pont egy állatorvos új beruházását adjuk át. Képviselő úr is állatorvos, és mindig azt mondta, hogy nem szeretjük az állatorvosokat. Ez azért érdekes, mert ez egy Szabolcs megyei faluban van, egy új állatorvosi rendelő, amit az Új Magyarország vidékfejlesztési program III. tengely mikrovállalkozásfejlesztéséből adunk át, és a halottak napján pedig pont az én választókörzetemben, Vanyolán egy ravatalozót. Tehát azt hiszem, ezek alapvető cáfolatai a nnak, amiről képviselő úr beszél. Az biztos, hogy sok megoldandó feladat van, és amiket mondott itt a helyi termékek piacra jutásáról, a helyi termékekkel, a helyi ellátás biztosításával sok dolgunk van, de azért sok minden történt is. Csak egy konkrét dol got említsek: eddig mindig az volt a baj, hogy olyan feltételeket szabunk például a kis vágóhidaknak, hogy nem tudnak aktívan tevékenykedni, és aktív, piacképes tevékenységet végezni. Pont most töröltünk el egy olyan rendszert, amiről mi is azt mondtuk, ho gy túlzás, ez konkrétan a húsvizsgálat - ezeket csak azért mondom, mert a képviselő úr ezt pontosan ismeri, hiszen ez az egyik szakmája , hogy versenyképesek legyenek, mondjuk, a nagyobb kapacitásokkal szemben, és a helyi közösségeket tudják ellátni. Ha c sak azt mondom, hogy több mint 30 milliárd forint fejlesztésigény érkezett falusi turizmusra: nem volt erre még példa. Szerintem persze lehet ilyenkor - főleg ünnepek környékén meg választások előtt - nagy szavakat mondani, de azért arra nagyon kíváncsi le nnék, hogy ha ne adj’ isten - és ezt a vidék szempontjából is mondom , mégis kormányra kerülnek, akkor mit akarnak csinálni. Mert eddig azonkívül, hogy mi mindent rosszul csináltunk, ebben a Házban még nem hallottunk semmit. Én meg attól tartok, ha ugyana z a trendi folytatódik, ami '98 után, amikor a Fidesz gond nélkül odaadta egy dilettáns csapatnak az agrárium és a vidékfejlesztés ügyét, ha most ez újra előfordul, akkor szerintem az emberek nagyon hamar rájönnek, hogy hogyan átverték őket. Ettől szeretné m őket megóvni, és szeretnék már egyszer egy olyan vitát lefolytatni, ahol szakemberekkel... - egyébként a képviselő urat annak tartom, és ezért is kicsit érdekes számomra, meg még iskolatársak is voltunk, hogy ilyen napirend előtti hozzászólást mond; mert nagyon szívesen vitatkozom szakmai kérdésekről bárkivel, aki tényleg akar tenni a vidékért, és nem csak balhézni akar, tényleg ért is ahhoz, amit csinál. Úgyhogy azt javaslom, ezeket az ügyeket megvitathatjuk persze a parlamentben is, rengeteg alkalmunk v an erre, de jobb lenne, miután nagyon fontos ügyeink vannak vissza, például a 2011es földmoratórium ügye, ami össznemzeti ügy, hogy azzal mi lesz, mert mi is tudjuk pontosan, és teszünk is lépéseket, hogy azért ha lehet, akkor nemzeti tulajdonban és lehet őleg magántulajdonban maradjon a magyar termőföld; de ezért sok mindent kell tennünk, és ahhoz nem elég, mondjuk, ilyen napirend előtti hozzászólásokat tenni, hanem valós és konkrét cselekedetek szükségesek. Úgyhogy ezt ajánlom fel ennek ellenére, hogy mos t egy ilyen - hogy is mondjam - nagyon eltúlzott, és úgy is mondhatnám, nagyon durva napirend előtti hozzászólást hallottunk. Nekünk az a feladatunk, hogy ezeken az ügyeken változtassunk és segítsünk, a fejlesztési programokat meg végig fogjuk vinni. Úgy g ondolom, hogy a forrásaink nagy részét ebben az időszakban fel fogjuk használni. Azért nyilván marad, tehát ezt sem mondhatják, hogy nem marad, de azok már nagyjából eldöntött ügyek lesznek, és olyan ügyek, amit a szakma és a vidék szereplői kényszerítette k ki, és nem mi döntöttünk felettük, az ő bevonásuk nélkül. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó) : Köszönöm az államtitkár úr válaszát. Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy napirend előtt i felszólalásaink végére értünk.
