Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 26 (235. szám) - A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - KUZMA LÁSZLÓ (KDNP):
1926 szakképzés olyan szinten romokban hever, hogy ezzel a törvényjavaslattal a romok eltakarítására is sor kerülhet. Tehát sem összefüggésében, sem tartalmilag, sem semmi nem indokolja magyar, értő olvasás szer int ennek a gyors ütemben történő átverését. Egy dologgal szeretném alátámasztani, miszerint a kormány képviselője a bizottsági ülésen elég határozottan képviselt egyfajta véleményt, ez a négy év és a két év. Nem tudom, képviselőtársaim figyelmét elkerültee, de a törvény előterjesztésének általános indokolásában “legalább kétévente pályázati úton történik” című szöveg szerepel, miközben rendre mindenki négyévenkénti felülvizsgálatot emleget. Ez egy olyan súlyos tévedés, hogy ha ilyen szintű az európai jogs zabályértelmezésbeli tévedés, akkor ez már legalább egy indok, hogy levegyük a napirendről ennek a napirendi pontnak a tárgyalását. A másik a vizsgáztatási jog, hogy kijelöléssel vagy pedig pályázati úton történjen, és ennek költségkihatásai hangoztak el a bizottsági ülésen. Elismerte a kormány képviselője, hogy átmenetileg több pénzt jelent, de hosszú távon ez valamennyivel kevesebb kiadást jelenthet. A bizottsági ülésen egyértelműen megfogalmazódott, hogy minden körülmények között egy lazításról van szó ennek a törvénynek az elfogadása kapcsán. A másik, pontosabban a harmadik lényegre törő megfogalmazás volt ebben a témakörben, hogy a közoktatás szerves részee az állami feladatnak, és ebben mennyi a piaci szegmens, és mennyire szolgáltatásként jelentkezi k. Ezzel kapcsolatban is rendre visszatérünk ahhoz, hogy az európai irányelveknek meg kelle felelni vagy nem kell megfelelni, vagy megfelelünke akkor is, hogyha nem ilyen formában módosítjuk a szakképzési törvényt. Ezek azok a vélemények, amelyek tömören összefoglalva megfogalmazódtak a bizottsági ülésen, és az ettől eltérő és kiegészítő véleményeket majd a saját véleményemként szeretném elmondani. Köszönöm. (18.50) ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó) : Köszönöm képviselő úrnak a kisebbségi vélemény ismertetés ét. A monitoromon két hozzászóló nevét látom: előre bejelentett felszólalóként Kuzma László, normál szót kérő körben Velkey Gábor képviselő úr nevét. Elsőként megadom a szót Kuzma Lászlónak, aki írásban jelentkezett. A Házszabály szerint önnek 15 perc áll rendelkezésre, képviselő úr. Parancsoljon! KUZMA LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm szépen a lehetőséget. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Részben átfedés van a bizottsági kisebbségi vélemény és a személyes véleményem között. A bizottsági ülésen számtalan csúszt atás hangzott el, amely a szakképzést érintő problémakörben nagyon súlyosan érinti a szakképzést. Számtalan esetben fogalmaztunk meg e tekintetben véleményt; egy dolgot nem rejthetünk véka alá, azt, hogy nagyon fontos és komoly két piaci szereplő feszül eg ymásnak, az egyik a felnőttképzés mint felnőttképzési lobbi, ezzel szemben a másik az úgynevezett teljes idejű képzés. Azért használom ezt a kifejezést, és nem az iskolarendszerű képzést, mert a teljes idejű képzés jobban fedi azt a valóságot és azt a minő séget, amit a szakképzés alatt én előszeretettel értek. Tehát ha van egy kétezer órás szakma, és ennek a kétezer órás szakmának a megtanítására kétezer órát költenek el - legyen az akármilyen képzési rendszer , akkor méltán állíthatom, hogy ennek a kéteze r órának az eltöltése vagy elköltése nem haszontalan, és ez kifejezetten állami feladatként valósul meg. Ezért gondolom azt, hogy mindenfajta képzés, ezen belül a felnőttképzés és a teljes idejű képzés bázisai maguk az iskolák kell hogy legyenek, és ezekbe n az iskolákban - mint az állami szerepvállalás részei - folyjon elsősorban ez a képzés. Természetesen tudomásul veszem, hogy a piaci részesedés és a piaci szereplőként való megjelenése a felnőttképzési lobbinak sokkal gyorsabban reagál egyes képzési igény ekre. Nem azt mondom, hogy egyiket a másik rovására kell
