Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 20 (234. szám) - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KELETI GYÖRGY (MSZP):
1841 szorgalmazott módosítást fog jelenteni, még egyszer hangsúlyozom, ha átmegy a tisztelt Ház szavazásán is. Bizonyára sokan tudják, hogy a honvédelempolitika és a katonapolitika kérdéseibe igyekszem beleártani magamat, néha sikeresen is. Itt azt kell elmondjam, hogy a hadseregből nyugállományba mentek, akik a szolgálati idő felső korhatára előtt mentek el, azokra is vonatkozik ez. Márpedig ne tessenek elfelejteni, hogy az a bizonyos 25 év ut áni szolgálati nyugdíjmegadási lehetőség, amely a '90es évek elején keletkezett mint jog a hivatásos katonák számára, azt azért hozta annak idején a parlament, és emlékezetem szerint ez a Hornkormány időszakában volt, mert egy nagyarányú létszámleépítés volt várható a hadseregnél, ami az elmúlt esztendőkben be is következett a hivatásosoknál. Úgy gondoltuk, hogy azt a hivatásos katonát, aki átszervezés miatt kénytelen megválni a hivatásos katonai szolgálattól, az egyenruhától, ne tegyük mindenféle képzett ség nélkül az utcára. Hiszen hiába volt kitűnő tüzér vagy kitűnő hadtápos, a polgári életben ezzel a végzettséggel nehezen tudott boldogulni. (Korózs Lajos: A hadtápos még csakcsak.) A hadtápos még igen, de akkor mondok egy másikat, mondjuk, fegyvernemi v agy bármilyen más, lokátoros. Még a lokátoros is konvertálható lett volna, de jó néhány szakma volt, amit nehezen lehetett... Ezért az ezekről az emberekről való gondoskodásnak volt az egyik alapvető eszköze. Hadd mondjam, hogy ma vannak olyan, 25 év után nyugállományba vonult hivatásos katonák, a '90es évekről beszélek, akikre még érvényes lesz ez a jogszabály, ha feloldjuk, vagyis ha nem oldjuk fel, akkor a következő évben ő is, aki valamilyen módon visszailleszkedett a társadalomba, és talált egy kereső foglalkozást, természetesen jövőre ez a jogszabály őt hátrányosan érintené. Persze, mondhatják sokan, hogy ez egy társadalmi igazságtalanság, hogy 25 év után elmehet egy hivatásos katona. Elmehet, ha megszűnik a beosztása, és ha részére nem tudnak mást, t ehát olyan átszervezési hátrány éri, hogy kénytelen leszerelni. És ha valaki nem ismerné a számot, hadd mondjam el: az előző esztendőből a Magyar Honvédségből összesen 17en távoztak ilyen címen nyugállományba. Vagyis azt gondolom, hogy mindenféle olyan je lző, ami itt a hivatásos katonák ilyenolyan kedvezményét sorolja fel, 17 esetben bekövetkezett, de a többi több száz, több ezer esetben változatlanul megvan. Komolyan érzik a hivatásukat, és igyekeznek elérni a szolgálati idő felső korhatárát. Ugyanakkor mint egyéni képviselő, egy másik kategóriával is szeretnék foglalkozni, nevezetesen, a választókerületemben van Magyarország utolsó mélyművelésű bányája, Oroszlány, Márkushegy, ahol a bányászok szintén 25 év vagy a föld alatt töltött 5 ezer műszak után úg ynevezett bányásznyugdíjra jogosultak. Azt gondolom, senki nem irigyli tőlük ezt a lehetőséget, hiszen ez a 25 év föld alatti munka vagy az az 5 ezer műszak, amit a föld mélyében kell ledolgozni, igazán embert próbáló, egészségileg rendkívül igénybe veszi az ott dolgozókat, vagyis megérdemlik ezt a lehetőséget. De sokan élnek is vele, és éltek is az elmúlt esztendőben, hiszen a rendszerváltás idején mintegy 60 ezer bányász volt ebben az országban, ma pedig Márkushegyen 820 körüli foglalkoztatott van. Ez az t mutatja, hogy hasonlóan, mint az előbb a hivatásos katonák esetében, nagyonnagyon sok olyan bányász van, aki a '90es évek elején, a nagy bányabezárások időszakában megkapta ezt a lehetőséget, hogy elmehetett nyugdíjba, de azzal a lehetőséggel vissza ke llett valahogy illeszkednie a társadalomba, és bizony nehézségeik voltak. Azt gondolom, hogy ezt a szigorítást, ami jövőre rájuk várna, fel kell oldani, és hasznos ennek az elfogadása. Még egyetlenegy gondolatot szeretné k mondani. Sokan hajlamosak arra, hogy ennek a jogszabálynak az ürügyén a most nyugállományba, nyugdíjba menőkről vagy az elkövetkező években nyugdíjba menőkről beszélnek. Ne tessenek elfelejteni: ebben az országban nagyonnagyon sokan - pontos számot nem tudok - vannak, akik nyugdíjasok, de még nem érték el a nyugdíj felső korhatárát, ami a katonák, rendőrök esetében 57, a polgári életben pedig 62 esztendőt jelent, és az ő számukra fogunk könnyítést hozni. (21.00)
