Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 20 (234. szám) - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP), a napirendi pont előadója:
1835 A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításá ról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Vidorné Szabó Györgyi és Kökény Mihály, MSZP, képviselők önálló indítványát T/10077. sorszámon, a bizottsági ajánlást pedig T/10077/1. sorszámon megismerhették. Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Kökény Mihály úrnak, a napirendi pont előadójának, hú szperces időkeretben. DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP), a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy rövid törvényjavaslatot terjesztettünk elő Vidorné Szabó Györgyi képviselőtársnőmmel, amelynek az a lényege, hogy a korhatár alatti nyugdíj mellett végzett munkának ne legyen keresetkorlátja - ez jelenleg a minimálbér , miután már hoztunk olyan törvényi szabályokat, amelyek a minél kisebb számú előrehozott nyugdíj választására ösztönöznek. Talán el kell mondanom, tis ztelt Országgyűlés, hogy 2008at megelőzően a szabályozás feltételei arra ösztönöztek, hogy a biztosított, ha a szükséges szolgálati ideje megvolt hozzá, mielőbb előrehozott öregségi nyugdíjat vegyen igénybe. Mivel ehhez nem kellett megszüntetnie jogviszon yát, változatlan feltételekkel folytathatta keresőtevékenységét, és emellett a nyugdíját is felvehette. 2007 előtt a helyzet azért volt különösen ellentmondásos, mert a személyi jövedelemadóztatásnál a nyugdíjat nem kellett összevonni a mellette szerzett k eresettel - a nyugdíj nem emelte magasabb adósávba a járandóságot , és a nyugdíjasként szerzett keresetet nyugdíjjárulék sem terhelte, így a nyugdíj és a kereset együttes igénybevétele igen könnyen kedvezőbb jövedelmi helyzethez vezethetett. Indokolt volt tehát ezért, hogy a törvényi szabályozás 2008tól az előrehozott nyugdíjakra, 2010től pedig a korhatáron vagy afelett igénybe vett öregségi nyugdíjra vonatkozóan is megszüntette, hogy a nyugdíjat a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony változatlan fenn tartása mellett is igénybe lehessen venni, és az elmondottak szerint korábban indokolt volt ez a bizonyos keresetkorlát is. Azonban most már - a már említett új szabályozás miatt is - a nyugdíjba készülő valódi döntési alternatívával á ll szemben, vagy változatlan feltételekkel folytatja keresőtevékenységét, és addig nem állapíttatja meg a nyugdíját, vagy meg kell hogy szüntesse a jogviszonyát, és igénybe veszi a nyugdíját. Nyugdíjasként persze ismét jogviszonyt létesíthet, ha tud, de az már egy más munkaerőpiaci helyzetben történhet meg. Azt már csak a rend kedvéért teszem hozzá, hogy 2007 óta a nyugdíj fölött adózó keresetből a korábbinál ismét nagyobb a személyi jövedelemadóelvonás, 2008tól 9,5 százalékos egyéni nyugdíjjárulékfizet ési kötelezettség is okoz egyfajta keresetcsökkenést, és ezt csak kis részben ellensúlyozza a járulékfizetés ellenében egyévi jogszerzéssel elérhető 0,5 százalékos nyugdíjnövelés. Mindez tehát most már azt jelenti, hogy a korábbi időszakhoz képest az előre hozott nyugdíj igénybevétele jelent bizonyos áldozatot, s ezt az áldozatot növeli, hogy a férfiak számára 2011től, a nők számára 2013tól megszűnik a csökkentés nélkül előrehozott nyugdíj, onnantól fogva az előrehozott nyugdíj igénybevétele mindenképpen a biztosításmatematikailag indokolt mértékű nyugdíjcsökkentéssel jár. (20.30) És - ahogy említettem - az előrehozott nyugdíjjogosultság feltételei eddig is szigorodtak, és még tovább szigorodnak, mert a korábban minimálisan szükséges 33 évről 37 évre nőtt a z
