Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 20 (234. szám) - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP), a napirendi pont előadója:
1836 igénybevételhez a szolgálati idő feltétele, sőt egyidejűleg az akár 3 évet is kipótló úgynevezett gyermekkedvezmény is megszűnt. Mindez tehát a jogosultsági feltételek szigorításával rákényszerít a nyugdíj későbbi igénybevételére. Úgy gondolom, képviselő társaim, hogy ezek a szabálymódosulások döntő mértékben változtatták, változtatják meg az érdekeltségi viszonyokat, a minél korábbi nyugdíjazással szemben a nyugdíj igénybevétele nélküli további munkavégzés alapvetően felértékelődött és felértékelődik. His zen a már nyugdíjas státusú személy korántsem biztos, hogy számíthat arra, hogy korábbi foglalkoztatója igényt tart a munkájára, vagy egy másik foglalkoztató jogviszonyt létesít vele, és ha mégis, akkor könnyen elképzelhető, hogy nem a korábbi feltételekke l. Ezért a már nyugdíjban levő, de még korhatár alatti személyek esetében megkérdőjelezhető, hogy a nyugdíjrendszer oldaláról is korlátozzuk a munkavállalást. Annál is inkább, mert 2010től a korlátozás már azokra is vonatkozna, akik 2007 végéig korai öreg ségi nyugdíjba mentek, és még korhatár alattiak. Jogviszonyuknak a 2010ben belépő korlátozás miatti kényszerű megszüntetése bizonyos területeken okozhat munkaerőhiányt, utánpótlás hiányában egyes szakterületeken erősen kétséges, hogy lehet pótolni a kieső embereket, különösen egyszerre nem, ami bizonyos közintézmények működési zavarához is vezethet, illetve a fekete- és szürkegazdaság irányába terelheti a munkavégzést. Itt vetődik fel az a kérdés, hogy a nyugdíjnak a keresőtevékenység miatti korlátozása ja vítjae vagy rontjae a költségvetés egyensúlyi helyzetét. A limitet meghaladó munkajövedelem megszerzése esetén a nyugdíjfolyósítás leállítása többletkiadástól mentesít, vagy ellenkezőleg, negatívan hat az államháztartás egyensúlyi helyzetére. Az eddigi t apasztalat szerint a nyugdíjasok döntő többsége nem kíván nyugdíjáról lemondani. Az mindenképpen elgondolkodtató, hogy 2008ban összesen 175 fő öregségi nyugdíjának szüneteltetésére került sor, 2009ben pedig eddig - ismereteim szerint - nem éri el a 250 f őt, akinél ez a szüneteltetés megtörtént. Vagyis a korlátozás nem vezetett a nyugdíjkiadások érdemi csökkenéséhez, hanem a másik oldalon, a munkavégzésnél vagy annak tényleges vagy látszólagos beszüntetésénél fejti ki a hatását. Tehát megfontolandó az, hog y ha ez így van, akkor 2010től, ha ezt kibővítjük, akkor államháztartási szempontból nem lenne szerencsés, hiszen a nyugdíjasok foglalkoztatása által biztosított adó- és járulékbevételek elmaradnának. Hozzáteszem, hogy ez nemcsak a mi feltételezésünk, han em az Állami Számvevőszék jelentése is fölhívta erre a figyelmet. Ezért azután az intézkedést, amelyet javasolunk megalapozni, végül is indokolja az, hogy csökkentsük a kiskapukat a fekete- és szürkegazdaság irányába, kerüljük el azt, hogy egyes területeke n hirtelen néhány munkakörben - egészségügyi szakdolgozók, pedagógusok körében - munkaerőhiány lépjen fel, és akadályozzuk meg azt is, hogy bevételkieséssel kelljen számolni adó- és járulékelmaradás miatt a költségvetésben és a társadalombiztosítási alapok esetében. Ezért tartjuk tehát indokoltnak a korhatár alatti öregségi nyugdíjasként végzett keresőtevékenységgel kapcsolatban 2008ban bevezetett és 2010ben kiterjeszteni szándékolt nyugdíjkorlátozás 2010től történő megszüntetését. Tisztelt Képviselőtárs aim! Tudom, hogy a javaslattal kapcsolatban sokféle kétség megfogalmazódott, foglalkoztatási oldalról is, és az is, hogy bár nyilvánvalóan igaz, hogy számíthatunk a fekete- vagy szürkegazdaságba átvitt keresőtevékenység miatt egyesek szerint több tíz milli árd forintos adó- és járulékbevételkiesésre, de azt nem tudjuk megmondani, hogy ez az intézkedés megnövelnée a nyugdíjba vonulási szándékot az érintettek körében, és ennek milyen pénzügyi hatásai lennének. Az a benyomásunk konzultációk alapján, hogy ez j elentősen ezt nem változtatná meg. De éppen erre való tekintettel előterjesztőként el tudunk képzelni a beterjesztetthez képest rugalmasabb megoldást. Ezért is tudjuk támogatni azt a már a törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványt, amely annyiban v áltoztatna a szándékainkon, hogy a 2007. december 31e előtt korhatár alatti nyugdíjba vonultak számára törölné el a keresetkorlát alkalmazását, tehát rájuk a 2010. január 1jétől
