Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 20 (234. szám) - A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ):
1829 törvényhelyeket, amelyeket az imént csak nagyon hozzávetőlegesen felidéztem, akkor ezek alapján - mindegyik alapján - a nyilvánosságra hozatal elkerülhetetle n. Nem lehet közgyűléseken suskusolni arról, hogy kit melyik felügyelőbizottságba tesszük be az önkormányzati képviselők közül. És ha már ezt a témát megemlítettem, nemcsak azért, mert hosszú évek óta következetesen a parlament elé hozzuk az erre vonatkozó törvényjavaslatunkat, hanem úgy gondolom, nagyon eljött az ideje annak, hogy valóban a törvényjavaslatból törvény legyen, ez az országgyűlési képviselőknek, illetve az önkormányzati képviselőknek, a polgármestereknek a jogállásával összefüggően az ő össze férhetetlenségi szabályainak újraszabályozása, újragondolása és szigorítása, amely véleményem szerint elengedhetetlenül szükséges. Kevesen vagyunk a teremben, a teremben lévő országgyűlési képviselő kollégák közül néhányan dolgoznak önkormányzatokban is, n éhányan pedig nem teszik ezt. Semmilyen módon nem szeretném azt a látszatot kelteni, hogy bármelyiküknek is konkrétan címezném, senkivel személy szerint ebben a tekintetben sem nekem, sem a frakciómnak nincs baja. Nálunk, a mögöttem lévő sorokban is ülnek olyan kollégák, akik önkormányzati feladatokat is ellátnak. Azt gondolom, hogy amikor 1998ban megalkottuk az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szigorú összeférhetetlenségi szabályokat, akkor az első lépést megtettük. Ezt el is mondtuk annak idején; Bih ari Mihállyal - azóta már más feladatokat is ellátó, korábbi volt országgyűlési képviselő úrral - együtt nagyon sokat dolgoztunk azon a törvényjavaslaton. Ha visszaemlékeznek önök az elmúlt időszakra, akkor mindannyian tudunk mondani botrányokat országgyűl ési képviselőkkel kapcsolatban, de ezek a botrányok - és akkor néha még enyhe kifejezést is használtam - egyike sem azért történt, mert az országgyűlési képviselő magának az országgyűlési képviselői státusnak a felhasználásával élt vissza valamivel. (20.00 ) Többnyire mindig az ehhez kapcsolódó járulékos feladatait szegte meg, és azokat használta föl arra, hogy törvénytelen vagy nem megfelelő cselekedeteket hajtson végre. Magyarul, az idő bebizonyította, hogy az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló tö rvényben az összeférhetetlenségi szabályok alapvetően alkalmasak a rendeltetésükre. Itt azonban sajnos megálltunk, és aligalig tettünk valamit utána. 2000ben még volt egy törvény, amely az önkormányzati képviselők, polgármesterek jogállását érintette has onló módon, de akkor is elmondtuk a vitában, hogy súlyos hiba kihagyni bizonyos rendelkezéseket. Mi egyébként az országgyűlési képviselők és az önkormányzati politikusi státus összeférhetetlenségét is szeretnénk kimondani. S már hallom bárhonnan a kritikai észrevételt, hogy ’94ben ezt mi változtattuk meg. Hiba volt, én is így gondolom, most már egészen másképpen gondolnám. És kérem, higgyék el az önkormányzati feladatokat is ellátó politikusok, hogy az ő helyzetük is más lenne. Higgyék el, mert azt is bebi zonyította az idő, hogy más felkészültséget igényel az országgyűlési képviselői státus és mást a helyi politika, az önkormányzati politizálás. De mielőtt elnök úr engem joggal figyelmeztetne arra, hogy térjek a tárgyra, tényleg ezt teszem. Azt gondolom, ho gy ebben az esetben is ezeket a szabályokat kellene figyelembe vennünk. Azt gondolom, hogy például az összeférhetetlenségi szabályok újragondolásával, megfelelő, következetes alkalmazásával sokkal többet érhetnénk el. Nem lehet kőbe vésni egy törvényben jö vedelmeket, különböző döntéshozó testületek létszámát. Óriási különbség van a MÁV és egy helyi önkormányzati tulajdonú kis cég tevékenysége és felelősségi viszonyai, működése, gazdálkodása s minden egyéb szempontja tekintetében. Nagyon sajnálom, hogy ezt k ell mondjam nagyra becsült kollégáimnak, akik a törvényjavaslatot jegyzik, de a nyilvánosságra vonatkozó rendelkezésektől eltekintve a törvényjavaslatot teljes mértékben alkalmatlannak tartjuk arra, hogy a problémát megoldja. Azt kell tennie a kormányzatna k - amely úton egyébként szerintem helyesen elindult , hogy kötelezi a hatáskörébe tartozó területeken mindazokat, akik felett rendelkezési joggal bír, hogy hajtsák végre a nyilvánosságra hozatalra vonatkozó szabályokat, és utána még sok minden mást lehet tenni, de meggondolatlanul olyan
