Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 20 (234. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SZANYI TIBOR (MSZP):
1666 Az ülésnap megnyitása Az Országgyűlés őszi ülésszakának 15. ülésnapja 2009. okt óber 20án, kedden (8.02 óra - Elnök: dr. Világosi Gábor Jegyzők: Török Zsolt és V. Németh Zsolt) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm a jelen lévő képviselőket és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat. Az Országgyűlés őszi ülésszakának 15. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Török Zsolt és V. Németh Zsolt jegyző urak lesznek segítségemre. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : A mai napon n apirend előtti felszólalásra jelentkezett Szanyi Tibor frakcióvezetőhelyettes úr, MSZP: “Legyen világosság a lakáshitelek körül” címmel. Képviselő urat illeti a szó. DR. SZANYI TIBOR (MSZP) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés ! Az a kérdéskör, ami a címből is kiviláglik, azt hiszem, megérdemel néhány szót itt a Magyar Országgyűlésben, hiszen a különböző aktorok, különböző politikai szereplők bizony időnként meglepő nyilatkozatokat tudnak tenni, amivel sok esetben inkább csak a közvéleményt borzolják, és kevéssé a megoldásokat ösztönzik. Mindenekelőtt szóljunk egypár szót arról, ami így ősszel és a tél közeledtével nagyon sok családnak feszítő probléma. Ez pedig az, hogy egyre több és több olyan ember van, aki szorult helyzetbe k erül a lakása kapcsán, és ilyenkor azok a híradások, amelyek a médiából áradnak, nagyon sokakban a kilakoltatás veszélyét, annak rémképét hozzák elő. Természetesen minden egyes ilyen eset számít, minden egyes ember problémája fontos, hiszen neki az a legfo ntosabb, és joggal számíthat minden egyes ember a társadalom szolidaritására. Ugyanakkor a méltányosság mentén azt is látni kell, hogy mi ennek az egész problémakörnek a mértéke, és én egy pici megnyugvással vettem azt, hogy az elérhető adatok szerint az ö sszes hitelállomány 2 százalékát sem éri el, hála istennek, az a hiteltömeg, amire azt mondjuk, hogy súlyosan problémás. Természetesen az a 2 százalék is nagyon fontos, és a 2 százalék mögött lévő emberek kezét is meg kell fogjuk. Ugyanakkor el kell ismerj ük azt is, hogy ennek az ügynek van egy másik oldala, hiszen nemcsak a hitelfelvevőknek van felelősségük önmaguk sorsáért, hanem bizony a hiteleket nyújtó bankoknak és pénzintézeteknek szintén. Egyébként ki kell jelentsük azt is, hogy a ma ismert családi h itelkatasztrófák mögött nem feltétlenül a banki szféra áll, sokkal inkább a különböző közüzemi szolgáltatók, mint például az áramszolgáltatók vagy akár telefontársaságok azok, amelyek a családokra ezt a nehéz rémképet ráhozzák. Az összes végrehajtás alá ke rült ügyben 10 százalékot sem éri el a banki szféra, az összes többi a szolgáltatóknak “köszönhető”. Következésképpen, ha a problémát akarjuk észlelni, akkor nemcsak a bankokra, pénzintézetekre, hanem a szolgáltatókra is kell fokuszálni, hogy vajon helyese az a magatartás, amit tanúsítunk. De vissza a bankokhoz! A bankok felelőssége jóval szerteágazóbb, mint egy egyszerű szolgáltatóé, hiszen továbbra is fel kell tennünk azt a kérdést, hogy vajon járhatnake csillagászati prémiumok azért, hogy bizonyos pénz ügyi szolgáltatók vagy banki vezetők minél több embert
