Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 20 (234. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
1667 vegyenek rá adott esetben kockázatos kölcsönökre. Nyilván nem. Érdekes módon azt már megszoktuk, hogy ha a lakásunkon jelentkezik egy biztosítási ügynök, úgy érezzük, hogy valami szolgáltatást akar rán k tukmálni, valamit el akar nekünk adni, ám ha történetesen egy hitelközvetítő ügynök érkezik, akkor úgy éli meg az ember, hogy most hozott nekünk valamit, miközben éppen hogy a perspektíváinkat határozza meg a beszélgetést követő döntésünk. Úgy gondolom, hogy akkor jövünk ki jól a válságból, akkor teremtünk jó és fenntartható világot, ha bizonyos alapigazságokat, így az extrém jövedelmek tilalmát nemcsak a közszférában, hanem a tágabb értelemben vett közszolgáltatások, köztük a mindennapi pénzügyeink terén működő cégeknél is elvárjuk. E tekintetben egyébként a napokban a Demokratikus Hálózat nevű szervezet egészen figyelemre méltó javaslatokkal és kezdeményezésekkel állt elő. De, tisztelt elnök úr, nagyon sokat hallunk még egy ügyről, a devizahitelek világá ról, és itt azért szeretném elmondani, hogy bizonyos értelemben jó hírekkel is szolgálhatunk, és erről is kell hogy szót váltsunk. Ugye, a forint stabilizálódása ma már szép lassan húzza vissza a havi törlesztőrészleteket azokba a megszokott zónákba, ahol a korábbi években volt. Legalábbis az utolérhető adatok szerint a devizahitelt felvevők mind a mai napig még mindig összességében jobban jártak, mint azok, akik a magasabb kamatozású forinthiteleket vették fel, még akkor is, ha a forintárfolyam kilendülése számukra rendkívül komoly riadalmat okozott. Ezzel együtt helyesek azok a törekvések, amelyek azt mondják, hogy óvakodjunk a devizahitelektől, hiszen ezek roppant kockázatosak. És örömhír az is, hogy az elmúlt hetekben szépen folyamatosan mérséklődtek a b anki alapkamatok, ami nyilvánvalóan a forinthiteleket még kedvezőbbé teszi. Tisztelt Elnök Úr! Ha segíteni akarunk magunkon, ahhoz új intézmények kellenek. Szükségesnek mutatkozik egy olyan alap felállítása, ami korrekt módon képes az ellehetetlenült ember ek feje fölött a tetőt mégis megtartani, de egyúttal a hitelek visszafizetését is garantálni, akár oly módon, hogy a korábbi tulajdonos például tartós bérlővé válik. Az ellenőrző intézmények megerősítése részben megtörtént, de még e téren is bőven van fela dat. Például furcsa az a jelenség, hogy a hamis kampányokat meglovagolva pont azok fizetési fegyelme romlott leginkább, akiknek erre nem igazán lenne valódi okuk, áttételesen ezzel is nehezítve a ténylegesen megszorultak helyzetét. Köszönöm a figyelmet, el nök úr. (Szórványos taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Katona Tamás államtitkár úrnak, aki a kormány nevében kíván válaszolni. DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök ú r. Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt Képviselő Úr! Teljes mértékben egyetértek önnel azon megállapítás tekintetében, hogy a gazdaság fejlődése szempontjából rendkívül fontos a hitelfelvétel lehetősége, ugyanis ez teremti meg a növekedés forrását, a megt akarításoknak a gazdasági életbe történő becsatornázása révén. Ugyanakkor a hitelpiac zavarai jelentős problémákat idézhetnek elő, és ezzel találkozunk mostanában. Ennek ékes példája az elmúlt néhány hónap, amikor is a hitelezők közötti verseny, a hitelek túl nagy volumenének túlzottan laza feltételek melletti lehetőségének megteremtését követően a visszájára fordult. Erre lehetőséget adott az elérhető források bősége a korábbi években, ugyanis viszonylag olcsón jutottak forráshoz a hitelezők, és a fedezetü l szolgáló ingatlan értékének egyre nagyobb hányadáig, sőt sokszor a hitelfelvevő jövedelmi helyzetét figyelmen kívül hagyva nyújtottak hiteleket. A piaci bizalom megszűnése következtében egyre nehezebben, egyre drágábban, majd szinte egyáltalán nem lehete tt forrásokhoz jutni. A devizában felvett hitelek valóban olcsóbbak voltak a forinthiteleknél, amit az olcsóbb külföldi források tettek lehetővé. Ugyanakkor a hitelfelvevők ilyen módon jelentős kockázatot vállaltak az árfolyamok változása tekintetében. A g azdaságipénzügyi válság következtében nemcsak a forint árfolyama mutatott szokatlanul erőteljes kilengéseket, hanem a kialakuló forrásszűke következtében a források költsége is a korábbinak sokszorosára emelkedett. Így a devizahitelesek törlesztőrészlete két tényező következtében is jelentősen megemelkedett. Míg
