Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 19 (233. szám) - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - CZOMBA SÁNDOR (Fidesz):
1617 kicsit túlterpeszkedő módon fogyasztóvédelmi terü leten is olyan feladatokat kíván átvállalni, ami nem kifejezetten a Gazdasági Versenyhivatal feladata. (19.10) Jó példa erre egyébként az, amit az indokolásban be is idézek, egy friss MTIhír; 2009 őszi, tehát pár hetes hírről van szó. A Gazdasági Versenyh ivatal vissza nem térítendő támogatásra írt ki pályázatot pár héttel ezelőtt. Azt gondolom, ez nem alaptevékenysége a Gazdasági Versenyhivatalnak, és nem volt a jogalkotónak korábban célja, hogy ilyen forrásokat ilyen célra költsön el a Gazdasági Versenyhi vatal. Tehát nagyon nem indokolható az, hogy a visszatartott bírság mértékét ezek után 10 százalékról 25 százalékra emeljük. Azt javasolnám képviselőtársaimnak, hogy ezt a módosító indítványomat is támogassák. Köszönöm szépen a figyelmüket. ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó) : Köszönöm képviselő úr hozzászólását. Megkérdezem, hogy kíváne valaki e szakaszhoz még hozzászólni. (Nincs jelzés.) Nem látok további hozzászólót, így a vita második szakaszát ezennel lezárom. Megnyitom a ré szletes vita harmadik szakaszát a szociális és egészségügyi törvényekre. Látok hozzászólókat, elsőként Czomba Sándor Fideszképviselőnek adom meg a hozzászólás lehetőségét. CZOMBA SÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Az ajánlás 20., 22. és 29. pontjához szeretnék hozzászólni. A 20. pontban a következő módosító javaslatot tettem. Az alaphelyzet jelen pillanatban a következő. Abban az esetben, ha valaki közfoglalkoztatáson van, a közfoglalkoztatás esetében a 28 500 forin t fölötti rész nem számít jövedelemnek. Érthető ez a dolog abban az esetben, hogyha nem szeretne különbséget tenni a jogszabály a rátosok, akik rendelkezésre állási támogatáson vannak és a közfoglalkoztatottak között. Ez így rendben is van. A probléma a kö vetkező: abban az esetben, ha valaki az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedik el, nála már az első forint is jövedelem. Tehát egy olyan anomália jön létre a piacon, hogy ha a családban két rátos van, vagy adott esetben két közfoglalkoztatott, még van lehet őség arra, hogy egyéb szociális ellátás címén akár a családban a gyereknek ingyenétkeztetés, ingyentankönyv járjon, míg ha csak az egyik szülő is a versenypiacon, tehát a munkaerőpiacon helyezkedik el, abban az esetben már ez a támogatás nem jár. Magyarul: bünteti azokat a jogszabály, akik egyébként az elsődleges munkaerőpiacon helyezkednek el. Ez nagyon nincs így rendben véleményem szerint, ezért tettem be a 20asba a módosító javaslatot, és szeretném a tisztelt képviselőtársaim és az államtitkár úr figyel mébe ajánlani, hogy ezt az anomáliát próbáljuk meg kiküszöbölni. A 22es talán a legismertebb, egy családban egy segélyezett, fogalmazzunk egyszerűen, és megpróbálom gyorsan összeszedni a gondolatokat. Az alapvető probléma, kedves képviselőtársaim, ezzel a z; provokáltam ma is a miniszter urat egy meghallgatáson, és korábban pedig a szocialista képviselőtársaimat, hogy merje kimondani valaki, hogy nem lesz Magyarországon olyan család, ahol 28 500 forintból kell a családnak megélnie. Jelen pillanatban is van, főleg a leghátrányosabb helyzetű térségekben nagyon sok olyan család, ahol nem egy, hanem két vagy adott esetben három rendelkezésre állási támogatásos van. Jelen pillanatban mindenki megkapja a 28 500 forintját. Önök erre azt mondják, hogy vagy munkaerőpiaci képzésbe fogják majd behúzni azt a rátost, aki nem kap, vagy különböző foglalkoztatásba. Tehát lesze képzés mindenkinek, lesze foglalkoztatás mindenkinek? Mert ha nem, a családot nem lehet 28 500 forintból eltartani. Tehát magyarul: ott próbálnak p énzt megfogni, ahol erre a legkevésbé van véleményem szerint lehetőség. És hallottam ma azt, hogy ez nem pénzkérdés, de 12 milliárd forintot kívánnak megtakarítani ezzel az egy sorral, tehát azért ez mégiscsak pénzkérdés,