Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 19 (233. szám) - Mentelmi ügyek: - NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN, a mentelmi jog felfüggesztését indítványozó képviselők álláspontjának ismertetője: - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN, a mentelmi jog felfüggesztését indítványozó képviselők álláspontjának ismertetője: - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN, a mentelmi jog felfüggesztését indítványozó képviselők álláspontjának ismertetője: - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - DR. DÁVID IBOLYA (független):
1606 hogy mosolyogva, sikerrel vagy sikertelenül, a választ ók azt mondták, hogy szavaznak az MDFre, de azért én ma a bőrömön érzem azt, hogy bármennyire igaztalan történet volt az első történet, a nem értek a focihoz, azt a jelzőt rá lehet sütni, hogy rasszista. Bármennyire igaztalan történet volt, és a Fidesz vo lt országgyűlési képviselőjelöltjével szemben is pert nyertem, aki terjesztette a fiam történeteit, bizony rám lehetett sütni azt a jelzőt, hogy a választási kampányban hogy beszélhet, milyen hiteltelenül beszélhet valaki, aki ilyen háttérrel rendelkezik. Ugyanakkor hiába nyerem meg a pereket, tisztelt képviselőtársaim. 2006 kora tavaszán volt például az az előző történet, 2006 kora tavaszán. Három évre rá később született meg az ítélet. Minden pert megnyertem, tisztelt képviselőtársaim. Csak amíg százas hí rértéke volt az alaphírnek, addig ötös hírértéke sincs annak, hogy három évvel később egy pert meg lehetett nyerni. De még azt is tegyék hozzá, a jogerős ítélet úgy rendelkezik, hogy a Fidesz volt képviselőjelöltje, aki ellenem terjesztette a fiamnak ezt a z alaptalan történetét, köteles két újságban közzétenni az ítélet egyegy rendelkező részét. Az egyik újság a Népszabadság, a másik újság a Magyar Nemzet. A Népszabadság lehozta, a Magyar Nemzet visszaválaszolt az ügyvéd úrnak, hogy kétszeres díjért sem fo gja lehozni, mert ő nem fogja tájékoztatni - bocsánat, ez már csak az én véleményem hozzá , tehát megtagadta, hogy az ítéletet lehozza, nyilván azért, mert a jobboldali olvasókat nem kellene befolyásolni abban a biztos tudatukban, hogy a fiam nem volt Ame rikában, és nem követett el semmiféle cselekményt. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a harmadik eset is egy újabb stigma vagy egy skarlátjel az ember homlokán arra, hogy már bűncselekményt is elkövetett. Tisztelt képviselőtársaim, nem követtem el bűncselekmény t, mi több, szakmailag ott tartok, hogy nem is tudtam volna ezt a bűncselekményt elkövetni. Ezért javasoltam én magam is a korábbi levelemben is, hogy néhány kérdésre, alapvető kérdésekre választ szeretnénk várni. Olyan alapvető kérdésekre, hogy a büntető törvénykönyv 174. §a fogalmazza meg a kényszerítés tényállását, és ez a 174. § néhány elemet is megfogalmaz, hogy mit kell ehhez teljesíteni. Például azt, hogy a bűncselekmény alanya hivatalos személy kivételével bárki lehet. Egy országgyűlési képviselő h ivatalos személy. Eredménybűncselekmény; az elkövetési magatartás erőszakkal, fenyegetéssel valósul meg. Tisztelt Képviselőtársaim! Legalább némi adat, bizonyíték kellene ahhoz, hogy a gyanú alapos, hogy én a kényszerítést elkövettem. Tisztelt képviselőtá rsaim, gyanú van, mert egy ilyen - ahogy elnök úr fogalmazott - iratot el lehet küldeni a parlamentnek. De legalább minimálisan kellene igazolni, hogy a gyanú alapos, hogy összefüggés van az ott leírt papírok és a valóság között. Erre kért a bizottság kieg észítést, és én a bizottság tagjaként ezt természetesen megszavaztam. S nem csak azért, képviselőtársaim, mert rólam van szó. Bármelyikükről szó lett volna, bizton bízhatnak benne, hogy megszavazom, mert ilyen megalapozatlan eljárással képviselőnek a tiszt ességét kétségbe vonni nem lehet. Tisztelt Képviselőtársaim! Semmilyen választ nem kaptunk sem arra, hogy miért feljelentésnek minősítette az ügyészség, hogy miért nem tette meg az ügyészség azokat a lépéseket, amiket én javasoltam korábban az én magam elj árásában. És a mostani eljárásban sem kaptunk választ egyetlen dologgal, a kényszerítéssel kapcsolatban. Mert a másik ügy nem ügy, ez viszont bűncselekmény. És arra ment ki az egész, hogy egy bűncselekményi tényállást lehessen találni, de jelentem, képvise lőtársaim, hogy semmiféle kényszerítést nem követtem el. S nem is szeretném mentegetni magamat ebben a kérdésben, mert szerintem a legfőbb ügyész válasza, amit másodszor küldött, önmagáért beszélt. Tisztelt Képviselőtársaim! A legfőbb ügyész arra hivatkozi k, hogy van egy 2003ban született alkotmánybírósági határozat, és ez az alkotmánybírósági határozat az ügynökvizsgálóbizottság kapcsán született. Ebben az alkotmánybírósági határozatban néhány olyan kérdés fogalmazódott meg, amiben az Alkotmánybíróság az t mondja ki, hogy a vizsgálóbizottságok eljárásában sok a szabályozatlanság, és nincsenek eljárási garanciák; még egyszer hangsúlyozom, a vizsgálóbizottság eljárásában. Erre született az Alkotmánybíróságnak ez a döntése. Az én véleményem az, hogy ezt a
