Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 19 (233. szám) - Mentelmi ügyek: - NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN, a mentelmi jog felfüggesztését indítványozó képviselők álláspontjának ismertetője: - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN, a mentelmi jog felfüggesztését indítványozó képviselők álláspontjának ismertetője: - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN, a mentelmi jog felfüggesztését indítványozó képviselők álláspontjának ismertetője: - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - DR. DÁVID IBOLYA (független):
1607 viz sgálóbizottságra megszületett javaslatot nem lehet a parlament állandó bizottságának, főként nem egy alkotmányban rögzített eljárási jogot, a mentelmi jogot biztosító mentelmi bizottságnak a működésére vonatkoztatni. Az ügyészség teljesen téves álláspontra helyezkedett akkor, amikor erre az alkotmánybírósági döntésre hivatkozott, csak azért, képviselőtársaim, hogy a nem létező bizonyítékok közül ne kelljen egyetleneggyel sem alátámasztani nem a gyanút, hanem az alapos gyanút, amelyik megalapozhatja a büntet őeljárást. Tisztelt Képviselőtársaim! Én nem csak az Alkotmánybíróság döntését olvastam el alaposan, és figyelmükbe ajánlom önöknek is, hogy az nem a mentelmi bizottság eljárásáról szól, mert a mentelmi eljárás az alkotmányban és egy kétharmados törvényben biztosított jog, amelyiknek minden lépése szabályozott, az indítvány megtételétől kezdve a határidőkig sok mindenben. Ugyanakkor elolvastam a kommentárt is, képviselőtársaim, amelyik az alkotmány 20. §ához fűzött kommentár. Ez a kommentár az alábbiakat m ondja: “A mentelmi jog alapvető célja, hogy a képviselő parlament előtti felelősségét teremti meg.” A parlament előtti felelősségét és nem az ügyészség előtti felelősséget. “A mentelmi ügyben fokozottan előtérbe kerül a bizottság és a parlament ítélőszék j ellege, ami lényegét tekintve abban a rendelkezésben testesül meg, hogy a képviselővel szemben csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntető, valamint szabálysértési eljárást indítani.” Nem lehet tehát összekeverni a parlamenti vizsgálóbizo ttságok sokrétű tevékenységét egy alkotmányos jogintézménnyel, a mentelmi joggal és annak a felfüggesztéséhez szükséges döntést megalapozó vizsgálattal. Tisztelt Képviselőtársaim! Az is igaz, hogy ez a fajta műfaj, amivel önöket untatom itt most, és sokan másról beszélgetnek közben, egészen formálissá vált az elmúlt időszakban. (18.20) Én mégis úgy gondoltam, hogy az elmúlt évek kialakult gyakorlatához képest itt fogom és önök előtt, pontosan a parlamenti felelősség miatt elmondani azt, amit önökkel szerett em volna megosztani. Az elmúlt nyolc évben 131 mentelmi ügy volt a magyar parlamentben, tisztelt képviselőtársaim, 131 mentelmi ügy, abból alig jutott el egynéhány abba a fázisba, hogy megtisztelte volna a parlamenti képviselő a mentelmi bizottság ülését a zzal, hogy odajön, mert akár a bíróság, akár az ügyészség a mentelmi jogának felfüggesztését kéri. Az első ciklusban, a nyolc évre visszatekintve, 2002 és 2006 között 62 mentelmi ügy volt, 25en jöttek el a bizottságba, és mindösszesen nyolcan álltak fel i tt, a parlament elé, hogy önöket meggyőzzék arról, hogy igennel, nemmel vagy tartózkodással kellene szavazni. A második ciklusban, 2006 és 2010 között ugyan nőtt a mentelmi ügyek száma, 71 darab mentelmi ügy volt, itt már csak 23an jöttek el a bizottság e lé, és tíz ember szólalt itt fel. Képviselőtársaim! Azért ez egy nagyon beszédes adat, hogy 133 képviselőből 18 vette a fáradságot és a bátorságot arra, hogy felálljon és meggyőzze önöket. Emögött nyilván semmi más nem húzódik meg, mint az, hogy értelmetle nné válik ebben a parlamentben - egyébként még nagyon sok minden műfajban - felszólalni, és megszólalni a Magyar Országgyűlésben, hiszen az oldalak igazsága ma már mindent felülír a magyar parlamentben. Az az oldalak igazsága, hogy feláll valaki, és azt né zem, hogy honnan szól, és ha a nekem tetsző oldalról szól, akkor tapsolok akkor is, ha butaságot mond, és odafigyelek rá akkor is, ha butaságot mond, de ha a nem tetsző oldalról szólal fel, akkor persze rögtön hörgés kíséri. Én magam is arra készültem, hog y itt azért a mai felszólalásom kapcsán sok ember fog beszélgetni, vicceket mondani, mosolyogni, beszólni, mint ahogyan azt az elmúlt években már megszokhattuk, ugyanakkor legyen intő jel ez a felszólalás is arra, tisztelt képviselőtársaim, hogy ne mellőzz e az Országgyűlés az érvelést, a mérlegelést, akkor, amikor egy döntést meghoz, különösen, ha egy olyan döntést hoz meg, ami mentelmi jogot érint. Nem Herényi Károlyról és nem Dávid Ibolyáról van szó. (Moraj a Fidesz és a KDNP soraiban.) Bocsánat, a mentel mi jog kapcsán arról van szó, hogy precedenst mire teremt a Magyar Országgyűlés.
