Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 19 (233. szám) - Tatai-Tóth András (MSZP) - az oktatási és kulturális miniszterhez - “Egy alkotmánybírósági döntés nem Mózes kőtáblája” címmel - ELNÖK (dr. Katona Béla): - DR. HILLER ISTVÁN oktatási és kulturális miniszter:
1551 (14.20) A szabályozás azért volt alkotmányellenes, mert a korábbi miniszteri rendelet és a később megalkotott törvényi szabályozás ellentmondásba került. Azóta a törvényhozás nem vette napirendjére a vezetői kinevezéseket, pedig a gyakorlatban egyre többször igazolódott, hogy az eredeti koncepciónak szerves része volt annak megkövetelése, hogy a nevelőtestület támogassa az intézményvezető programját. A mai szabályozás lehetővé tesz i, hogy a szakmai alkalmasság vizsgálata helyett politikai küzdelmek színterévé váljon egyegy iskola vezetőváltás miatt. Szakmai, érdekvédelmi, szülői szervezetek javaslatot dolgoztak ki az áldatlan állapot megszüntetésére. Javaslataikban a vezetői megbíz áshoz több feltétel előírását kezdeményezik, mert nem tartják elégségesnek a kinevezéshez a nevelőtestület véleményét, amelyet a fenntartó gyakorlatilag semmibe vehet. A kezdeményezés lényege, hogy ne személyről, hanem programról alkossanak véleményt az is kolai közösségek. Helyes lenne törvényben szabályozni, hogy a vezetői pályázat elfogadásának feltétele legyen, hogy a véleményezésre jogosult iskolai közösségek szavazatra jogosult tagjai által leadott összes titkos szavazat meghatározott része, például 40 százaléka támogassa a pályázó vezetői programját. Így nemcsak egyetlen közösség, a tantestület véleménye, hanem az intézmény magas színvonalú működésében érdekeltek sokkal szélesebb köre vehetne érdemben részt a vezető kiválasztására vonatkozó döntés elők észítésében. A szabályozás érdemi egyeztetésre, az iskolahasználók véleményének figyelembevételére kényszerítené a fenntartókat, csökkentené az iskolák kiszolgáltatottságát. Kérdezem miniszter urat, támogatnae személyesen, illetve a tárca egy olyan megold ást, amely nem vonja el (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) az iskolafenntartók alkotmányos hatáskörét, de garanciát jelentene az iskolai közösségek álláspontjának hatásosabb mérlegelésére. Várom válaszát. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Katona Béla) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Hiller István miniszter úrnak. DR. HILLER ISTVÁN oktatási és kulturális miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Igen tisztelt Országgyűlés! Évente az országunkban több száz intézményveze tői megbízásra kerül sor. Ezeknek döntő többsége rendben, az intézményfenntartó és a pedagógusközösség, a szülői közösség megelégedésére történik. Ugyanakkor jó néhány olyan esetről hallunk, jó néhány olyan eset van, amelyet képviselő úr is kiemelt, amikor előjönnek olyan anomáliák, amelyek lehet, hogy szöveget nem sértenek, de azt a fajta szellemiséget, amelyet képviselünk, tudniillik szülő, közösség, pedagógusok együttműködését a fenntartóval, nyilvánvalóan keresztülveri. Jogszabályt legutóbb 2008. június 2án módosított ezzel kapcsolatban az Országgyűlés, több ponton is változtatva a véleményezés rendjén, kiegészítette azt, és beemelte az adatok nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos rendelkezéseket. Az intézmény vezetésével kapcsolatos pályázatok megvita tása a nevelőtestület, de nem csak a nevelőtestület feladata. A közoktatási intézmény tevékenységében közreműködő valamennyi alkalmazott, szülő és a tanulói érdekvédelmi szervezetek, az intézmény működésében érdekelt szervezetek is jogosultak arra, hogy vé leményt nyilvánítsanak. Biztos vagyok benne, hogy egy szakmai program kötelező erejű megfogalmazása, más tekintetben a vezető személyi alkalmassága együtt kell hogy a helyes döntést kialakítsa. Az intézményvezetői megbízásra benyújtott pályázat, a pályázat tal kapcsolatosan kialakított vélemény és a vélemény kialakításával kapcsolatos szavazás eredménye közérdekből nyilvános adat, amelyet a közoktatási intézmény honlapján, annak hiányában - bár ez ritka - a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. U gyanakkor, tisztelt képviselő úr, ahogy ezt ön interpellációjában említette is, az eredendő és alapjogszabály megalkotása óta eltelt másfél évtized, az önkormányzati törvény meghozatala óta
