Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 13 (232. szám) - Az agrárgazdaság 2008. évi helyzetéről szóló jelentés, valamint az agrárgazdaság 2008. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - CSONTOS JÁNOS (MSZP):
1489 8090 milliárdos követelést (Sic!) , amit az önök bizottsági elnöke mond, akkor jövőre 600 milliárdos költségvetéssel gazdálkodhat az agrárgazdaság. Meg fogom nézni, hogy jövőre 600 milliárd lesze az agrárgazdasági büdzsé. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most visszatérünk a normál felszólalásokhoz. Megadom a szót Csontos János képviselő úrnak, MSZP. CSONTOS JÁNOS (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! A napokban kerültek ki Magyarországon azok az óriáspl akátok, amelyek két szót tartalmaznak, egy idegen szót, ami így van írva, hogy “LEADER”, és alatta pedig mint egy várostábla fel van rajzolva, hogy a “megoldás”. Ez látszólag nem tartozik az agrárjelentéshez, de azt gondolom, hogy fontos róla beszélni, his zen a jelentés része, hiszen ez az egész vidékfejlesztési program 20072008ban indult el. Rendkívül fontos része a vidékfejlesztésnek, a vidéki közösségek összetartásának, a vidéki népességmegtartásának a LEADERprogram megvalósítása, és a nemzeti vidékfe jlesztési hálózat létrehozása és működtetése. Ez a LEADER egy külföldi szó, egy idegen szó, magyarul azt jelenti, hogy közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági szociális és kulturális fejlesztésére. Látom, hogy néhány képviselőtársam mosolyog, pedig ezen nem kell mosolyogni, hiszen én az elmúlt napokban találkoztam Tiszapüspökiben a keletmagyarországi LEADERcsoportok vezetőivel, majd pedig Rácalmáson, Dunaújváros mellett a dunántúli LEADERcsoportok vezetőivel, ahol a nemzeti lovas programról beszélgettü nk, hogy hogyan lehet beépíteni a következő pályázatok megvalósításába ezt a programot. Azt gondolom, hogy ebben a 96 csoportban, ami az ország egészét lefedi, jól működnek együtt az önkormányzatok, a gazdasági társaságok és a civil szervezetek, és fontos erre odafigyelni, hiszen majdnem 100 milliárd forint áll a rendelkezésre. Ezt az egész vidékfejlesztési hálózatot egy 2005ös EKrendelet hozta létre, amely kimondja, hogy minden tagállamnak nemzeti vidéki hálózatot kell létrehoznia, ami összefogja a vidék i szereplőket; információkkal, együttműködésekkel és példákkal látja el őket. Magyarország a hálózat kialakítására vonatkozó kötelezettségének eleget tett, 2007ben megteremtette a hálózat létrehozásának jogi feltételeit a 2007. évi XVII. törvénnyel. Ennek megfelelően létrejött 2008ban, a jelentés időszakában a magyar nemzeti vidékfejlesztési hálózat, amelynek működését az 1060/2008. kormányhatározat és a 131/2008. FVM miniszteri rendelet szabályozza. A magyar nemzeti vidékfejlesztési hálózat egyben az eur ópai vidékfejlesztési hálózat részét is képezi. A jelen lévő képviselőtársaim közül Jakab István képviselő úr is tagja ennek a vidékfejlesztési nemzeti tanácsnak, amelynek elnöke a nagy tiszteletnek örvendő Glatz Ferenc, a Tudományos Akadémia volt elnöke. A hálózat tulajdonképpen egy nyitott fórum az agrárgazdaságban és a vidékfejlesztésben érintett összes szereplő számára, amely által egy információs együttműködési rendszer jött létre, nem új szereplőkkel, hanem a már meglévő és működő hálózatokkal. Szerve zeteket, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadást, a mezőgazdasággal és a vidékfejlesztéssel vagy az ahhoz kapcsolódó kérdésekkel foglalkozó független civil szereplőket és szervezetet, valamint az állami szerveket fedi le. A magyar nemzeti vidék fejlesztési hálózat kialakításában kiemelt szerepet kaptak a bizonyos LEADERakciócsoportok, és a helyi vidékfejlesztési irodák. A magyar nemzeti vidékfejlesztési hálózat irányítását a nemzeti vidékfejlesztési hálózat tanácsa, illetve elnöksége látja el. E zek a nemzeti vidékfejlesztési hálózat legfőbb érdekegyeztető, javaslattevő szervei. (16.10)
