Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 13 (232. szám) - Az agrárgazdaság 2008. évi helyzetéről szóló jelentés, valamint az agrárgazdaság 2008. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BODÓ IMRE (Fidesz):
1485 Köszönöm szépen a figyelm et. Az Agrárgazdasági Tanács ajánlását, illetve a javaslatot, a jelentést elfogadásra ajánlom. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Bodó Imre képviselő úrnak, Fidesz. BODÓ IMRE (Fidesz) : Köszönöm szép en, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Agrárgazdasági Tanács 2008. évi helyzetéről szóló jelentéshez mondanám el a véleményemet. Az Agrárgazdasági Tanács azzal kezdi a megállapításait, hogy ha a magyar mezőgazdaság nem működött voln a úgy, ahogyan működött, úgy a magyar nemzetgazdaság valószínűleg negatív eredménnyel zárt volna. Szeretném megjegyezni, hogy a mezőgazdaság a teljes gazdasági szektoron belül 3,9 százalékot tesz csak ki, de mégis ez a pici kis gazdasági rész olyan nagy pl uszforrást tett hozzá a magyar gazdasághoz, amely nem engedte, hogy a gazdasági mutatószám mínuszba lendüljön át. Én erre szeretném nagyon nyomatékosan felhívni a figyelmet e tisztelt Házban, mert a mezőgazdaság az elmúlt nyolc évben, ahogyan Demendi képvi selőtársam mondta, sajnos sodródott, ahogyan említette, koncepciótlan, és stratégiát kellene építeni. No már most, ha az előző gondolataimból indulok ki, akkor valóban azt kell megállapítani, hogy a leendő új mezőgazdasági kormányzatnak egy valóban hiteles és hosszú távra előremutató mezőgazdasági stratégiát kellene építenie, egy olyan mezőgazdasági stratégiát, amely nem vár újabb ciklusokat, hogy eredményt tudjon felmutatni, és ne kelljen majd az agrárgazdasági jelentést úgy kezdeni, hogy sajnos sodródás é s a koncepciótlanság jellemzi. Szintén az agrárgazdasági jelentésből, amelyre Demendi képviselőtársam és jómagam is többször hivatkozunk, szeretnék két idézetet felolvasni: “Sajnálattal állapítható meg, hogy az elmúlt tíz évben megfogalmazott javaslatok, a jánlások többsége még a mai napon sem vesztette el aktualitását. Annak érdekében, hogy az ágazat hatékonysága javulhasson, hozzájárulhasson a napjainkban kialakult válság kezeléséhez, több területen is feltétlenül szükség van a stratégiai és operatív dönté sekre.” Azt hiszem, ez mindkét véleményt hűen tükrözi. A későbbiekben így folytatja e jelentés: “Az elmúlt években sem történt lényegi előrelépés a mezőgazdasági vízfelhasználás tekintetében. Komplex és átfogó módon kell újraértékelni az új világfolyamatok kal is összhangban Magyarország vízgazdálkodását, vízhasznosítását.” Én már többször is elmondtam, és valószínűleg sokszor el fogom mondani, hogy jövőbe mutató agrárgazdaság öntözés nélkül teljesen elképzelhetetlen. Akkor, amikor a klímaviszonyok úgy alaku lnak, ahogy alakulnak a világon, tudomásul kell vennünk, hogy a mezőgazdasági termelés egyik évben az aszályra panaszkodva marad el, a másik évben a belvízre panaszkodva marad el, de egy biztos, hogy ezeket a szélsőségeket csak egy nagyon jól megfogalmazot t, nagyon jól megalapozott vízgazdálkodással lehet megoldani. Ahhoz, hogy egy nagyon jó vízgazdálkodást tudjunk a jövőben csinálni, véleményem szerint újra kell gondolni az elmúlt időszakban kialakult, és sajnos, azt kell mondanom, nemhogy kialakult, hanem már gyökeret vert tulajdonosi szerkezetet, amely a magyar vidéket behálózó csatornarendszerre jellemző. Négy olyan tulajdonos jelenik meg e rendszerben, amelyek közt, azt kell mondanom, elvész maga a feladat, maga az öntözési feladat. Ilyen tulajdonos töb bek között maga az önkormányzat, a vízgazdálkodási társulás, a vízügyek, és esetenként tulajdonosként megjelennek még a gazdák is. (15.50) Ha visszalapozunk az elmúlt években, akkor folyamatosan azt kell látnunk, hogy vízgazdálkodásra - de látjuk a jövő év i költségvetés tervezésénél is - egyre kisebb és kisebb pénz fordítódik, holott, ha valami, akkor a csatornahálózatok rendbetétele egy országos projekt elkészítésével, amely egy komoly operatív programként jelenhetne meg, megoldhatná mind a szárazság kérdé sét, és megoldhatná a belvíz kérdését. Hazánkat két hatalmas nagy folyó és több
