Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 13 (232. szám) - Egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BERNÁTH ILDIKÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1434 elhelyezni. Tegyük fel, hogy az édesanyának megvan még a munkahelye, tegyük fel, hogy visszavárják őt. Mit tehet ilyenkor? Hiszen nagyon jól tudja mindenki, hogy ma a bölcsődékbe bejutni gyakran nehezebb, mint egyetemi felvételt nyerni, mert a bölcsődék tú lzsúfoltak. Ma körülbelül 300 ezer bölcsődés korú gyermek van a családoknál, erre a körülbelül 300 ezer bölcsődés korú gyermekre 26 ezer férőhely jut, és a 26 ezer férőhelyre 33 ezer gyermek jut, akik ténylegesen bölcsődébe járnak. (11.40) Nagy az igény a bölcsődei elhelyezésre, hosszú a várakozás, és nem látjuk, nem tudjuk, hogy hol lesz új bölcsődei férőhelyek létesítésére pénzügyi forrás, illetve amennyiben a bölcsődei normatívákat tovább csökkentik a jövő évi költségvetési javaslatban leírtak szerint, a kkor a bölcsődék fenntartását mennyiben tudják az önkormányzatok biztosítani. Hol lesz arra valós lehetőség, hogy a felkínált részmunkaidős foglalkoztatással élni tudjanak az édesanyák? Nagyon jól tudjuk azt is, hogy ma Magyarországon rendkívül alacsony a részmunkaidős foglalkoztatás. Ennek nemcsak a bölcsődei férőhelyek hiánya az oka, hanem az alacsony fizetések is, hiszen, ha az átlagfizetést nézzük a közszférában, akkor senki sem mondhatja el azt, hogy olyan magas fizetések vannak, amelyek kapcsán, ha ré szmunkaidőben való arányos foglalkoztatásra kerül sor, akkor ez vajon eleget nyújte a család számára a gyermekneveléshez és a megélhetéshez. Úgy gondolom, és az az álláspontunk, hogy ez a törvényjavaslat elsősorban a gyermekgondozási segély megkurtításáva l függ össze - mint ahogy ez az államtitkár úr expozéjában el is hangzott , ezen túlmenően pedig igyekszik azt a munkanélküliségi növekedést valamilyen módon kozmetikázni, amire feltehetően sor kerül abban az esetben, ha lejár a két év, munkahely nincs - mint ahogy ezt ma már napirend előtti felszólalásomban is elmondtam, hogy a munkanélküliség riasztóan emelkedik, 566 ezer ma a munkanélküliek száma , akkor vajon mi lesz azokkal az anyákkal, akiknek lejár a kétéves gyese. Igaz, hogy felmondási tilalom ala tt állnak a törvényjavaslat szerint, de ez mennyiben fogja megoldani, hogy valóban dolgozni tudjanak? Erre a kérdésre a törvényjavaslat nem ad választ. A munkaügyi ellenőrzéssel kapcsolatban kívánom még azt megjegyezni, hogy nem értünk egyet a jelenlegi sz abályozással, azzal, amit elfogadni terveznek, mert nem tesz különbséget a munkaügyi ellenőrzés során megállapított hibák között. Tehát azonos súlyúnak értékeli azt is, ha csak egy adminisztrációs hiba történik, és azonos súlyúnak azt is, ha súlyosan megsz egik a munkaügyi, munkavédelmi szabályokat. Nem jó ez a gondolat, mert emlékeztetném önöket arra, hogy nemegyszer olyan példákat hoztunk ide a parlament elé, a döntéshozók elé, amikor munkahelyek azért szűntek meg, azért szűnt meg egy egész vállalat, mert apró hibát követett el, és emiatt nem indulhatott el semmilyen pályázaton, ami például a munkahelyeket megőrizhette volna. A legutóbb éppen Ékes József képviselő úr említette a miniszterelnöknek az Ajka Kristály ügyét, ahol egy egészen elképesztő dolog mia tt szabtak munkaügyi bírságot a cégre. Az történt, hogy valaki a műszakváltásra nem érkezett meg betegség miatt, és aki ott dolgozott éjszaka, az folytatta a délelőttös műszakot is, mert ellenkező esetben leállt volna a termelés. Ezért bírságot szabtak ki rájuk, ezért elesnek mindenféle munkahelymegőrző pályázati lehetőségtől, és meg fog szűnni több mint háromszáz ember munkahelye. Ezt a mérlegelés nélküli szigorítást elfogadhatatlannak tartjuk. Végül, de nem utolsósorban még szeretném azt is elmondani önök nek, ami a felszámolásokkal kapcsolatos. Ha valaki már látta, vagy megkeresték valamelyik képviselőtársamat azzal kapcsolatban, hogy mi történik egy vállalkozásnál, ha a felszámolás, illetve a végelszámolás elindul, akkor az nagyon jól tudja, hogy a legnag yobb probléma eleve a felszámolóbiztos kijelölésénél van; nem a biztos személyével, hanem azzal az idővel, ameddig erre végre sor kerül. Mert ezek hónapokig eltartó huzavonák, miközben az ott dolgozók teljes bizonytalanságban élnek, hiszen elkezdődik a fel számolási, végelszámolási eljárás, és ennek kapcsán fel kell mérni a cégnek még megmaradt vagyonát, kötelezettségeit, illetve követeléseit, és amikor ez megvan, ezután kerülhet sor arra, hogy