Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 13 (232. szám) - Egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1427 otthoni gondozása miatti, fizetés nélküli szabads ág igénybevétele után korábbi munkahelyére visszatérő szülő egyoldalú döntése alapján választhassa a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségét a gyermek 3 éves kora előtt. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonái tekintetében a részmunkaidős foglalkoztatást abban az esetben teszi lehetővé a törvényjavaslat, ha az állomány tagjának az eredeti beosztása - a beosztás jellegéből fakadóan - részszolgálatteljesítési időben is ellátható. A munkáltató a munkavállaló kérelmére köteles a kinevezést módosítani, és ennek során heti 20 óra, illetve a kinevezés szerinti munkaidő mértéke felének megfelelő tartamú részmunkaidőt kitölteni. A kötelező részmunkaidős foglalkoztatás a munkavállaló kére lme szerinti időpontig, de legfeljebb a gyermek 3 éves koráig tart, ezt követően a jogviszonyra a részmunkaidő előtti időszakban irányadó feltételek az irányadóak. A gyermekgondozási ellátások 2010. május 1jét követő átalakításával összefüggésben nem indo kolt a felmondási védelem időtartamát a gyermekgondozási segély két évre történő lecsökkentésével együtt lerövidíteni. Erre tekintettel a törvényjavaslat előírja, hogy 2010. május 1jétől a felmondási védelem továbbra is a gyermek 3 éves koráig illeti meg a munkavállalót, függetlenül attól, hogy igénybe veszie eddig az időpontig a fizetés nélküli szabadságot avagy sem. A felmondási védelem azt a szülőt illeti meg, aki a gyermek otthoni gondozása céljából a fizetés nélküli szabadságot utoljára igénybe vette . Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A közigazgatási hatósági eljárás és a szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi törvény, a 2009. október 1jétől hatályos, a közigazgatási döntések végrehajthatóvá válásáról szóló rendelkezései, valamint a r endezett munkaügyi kapcsolatoknak való megfelelés igazolását szolgáló hatósági nyilvántartásokra vonatkozó rendelkezések összhangjának megteremtése céljából a törvényjavaslat módosítja a rendezett munkaügyi kapcsolatokkal összefüggő törvényeket. A vonatkoz ó szabályok a hatósági nyilvántartásba történő felvétel feltételéül szabják a közigazgatási határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válását. A végrehajthatóságra vonatkozó, 2009. október 1jétől hatályos rendelkezések alapján azonban a jogerős közigazgatási döntés csak abban az esetben végrehajtható, ha a döntésben előírt határidő, határnap eredménytelenül telt el. Az eredeti jogalkotói szándékkal ellentétesen e szabály alkalmazása azt eredményezné a hatóság által vezetett, illetve a hatóság honlapján közzét ett hatósági nyilvántartások esetében, hogy a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek meg nem felelő, de a bírságot az előírt határidőben befizető foglalkoztatót, munkáltatót nem lehetne szerepeltetni a nyilvántartásban, és ily módon mentesülne a jog sértés miatti jogkövetkezmények alól. A rendezett munkaügyi kapcsolatok követelménye alapján a célkitűzés az, hogy a bírságolt foglalkoztató, munkáltató a bírságolás jogerős ténye alapján kerüljön a nyilvántartásba, függetlenül attól, hogy a befizetési köt elezettségét határidőben teljesítette vagy sem. Ezzel összhangban különösen fontos, hogy az a foglalkoztató vagy munkáltató, aki a jogsértést elkövette, ne mentesüljön a rendezett munkaügyi kapcsolatok megsértésével kapcsolatos hátrányos jogkövetkezmények alól a jogsértés utólagos megszüntetése, illetve az ehhez kapcsolódó pénzügyi szankciók teljesítése esetén, és a bírság 15 napos határidőn belüli teljesítése esetén is viselje a jogsértés hátrányos jogkövetkezményeit. Hiszen ez a hátrányos jogkövetkezmény ösztönzi őt a munkajogi szabályok betartására, és ez felel meg a jelenleg is változatlan jogalkotói célnak. A szabályozás célja tehát egyértelmű: ha a törvényi szabályozásban meghatározott szabályszegések elkövetésének megállapítására és a bírság kiszabásá ra kerül sor, függetlenül attól, hogy az adott munkáltató a bírságot befizettee vagy sem, ne kapjon állami támogatást, és ne lehessen a közbeszerzési eljárásban ajánlattevő. A törvényjavaslat egyebek mellett ésszerűsíti a közalkalmazotti törvény pályázatr a vonatkozó rendelkezéseit, és az áttekinthetőség érdekében külön szabályozza a közalkalmazotti jogviszony
