Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 13 (232. szám) - Az agrárgazdaság 2008. évi helyzetéről szóló jelentés, valamint az agrárgazdaság 2008. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - JAKAB ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1416 lehet ezeket beszerezni. A 2008. évi értékelés, ennek hatása 2009re, azt gondolom, hogy számunkra egy jelentős üzenettel bír. Több olyan téma van, amit 2008ban csak megkezdett a kormány, és sajnos ez 2009re is hatással volt , méghozzá negatív hatással. Engedjék meg, hogy nem vitaként, csak mielőtt a részletekre rátérnék, Herbály képviselőtársam felé fordulva jelezzem, hogy igen, egy nagyon súlyos probléma, gond az, hogy az SPSügyben nem lehetett megállapodni. Szeretném jelez ni, hogy ez nem az ellenzéken múlott, ugyanis látni kell azt, hogy nagyon lényeges kérdésekben, például a földtörvény módosítása tárgyában, amit legutóbb hoztunk, hogy a hazai gazdálkodók védelme érdekében zárjunk be kiskapukat, négypárti döntéssel, egyhan gú parlamenti határozattal képesek voltunk tegnap dönteni. Képesek voltunk az élelmiszerkódex ügyében, illetve annak elmaradása miatt a tisztességes piaci magatartást elősegítő ügyekben is összefogni, és valóban egyhangú döntéssel segíteni nemcsak a termel őket, hanem a magyar fogyasztókat is abban az értelemben, hogy elfogadható áron, elérhető áron minőségi élelmiszerhez jussanak, és ugyanakkor ezáltal segítsük a magyar termelőket is. Az SPSügy egy külön kategória, pontosan azért, mert egy olyan kérdést ér int, ami gyakorlatilag valamennyi magyar tulajdonost, termelőt és polgárt érinti. Egy olyan kérdést érint, olyan kérdésben akarunk változtatást végrehajtani, amelyikre ma a magyar agrárgazdaság nincs felkészülve. Olyan kérdést akarunk ai, és olyan kérdésbe n akarunk dönteni, amelyik számunkra nem kötelező, sőt nem elvárt, sőt az elkövetkezendő esztendőkre nézve számunkra hátrányos. Pontosan ezért nincs megállapodás, és az a meggyőződésem, hogy ebben az ügyben illik és meg kell várni azt, hogy az Alkotmánybír óság döntsön, hiszen azt gondolom, az Alkotmánybíróságot befolyásolni sem állampolgároknak, sem képviselőknek nem illik. Tisztelt Országgyűlés! Az agrárjelentéssel kapcsolatban meg kell állapítanunk - ami egybeesik az Agrárgazdasági Tanács eddigi döntéséve l és megállapításaival , hogy a törvényi előírások nem történtek meg, nem lettek betartva, nem történt meg a nemzeti támogatások reálértékének a megőrzése. Az Agrárgazdasági Tanács úgy fogalmazott, hogy a jövő felélése zajlik. Képviselőtársaim jelezték, h ogy az agrárolló drasztikusan romlott. Az élelmiszeripar helyzete igen súlyossá vált. Mit jelent az, hogy az agrárolló drasztikusan romlott? Azt jelenti, hogy a gazdálkodás költségei jelentős mértékben emelkedtek, ugyanakkor az árak, az előállított terméke k, termények árai pedig csökkentek. Az a meggyőződésünk, hogy itt bizony a tisztességtelen piaci magatartás tetten érhető, különösen - Herbály képviselőtársam jelezte, vagy utalt rá - a műtrágya árának a drasztikus emelkedése, de jelezhetnénk még jó néhány olyan termék árának emelését, amelyik elfogadhatatlan; és szeretném megfordítani, a másik oldalról közelíteni: drasztikusan csökkentek úgy a különböző agrártermékek árai, amit semmi nem indokol sem Magyarországon, sem Európában. A földhasználattal kapcsol atban szeretném kiemelni, és ez a bizottsági ülésen is igen intenzív vitát váltott ki, hogy a Nemzeti Földalap tevékenysége - utalva itt a most éppen formálódó vizsgálóbizottság várható tevékenységeire is - igen jelentős kívánnivalókat hagy maga után. Neve zetesen, a Nemzeti Földalap földértékesítési gyakorlatát, azt gondolom, a gazdák szempontjából - és ezt a jelentés is számokban bemutatja - jelentősen lehet kifogásolni. Miért? Azért, tisztelt képviselőtársaim, mert az a gyakorlat, hogy csak a nagy értékes ítési egységekben történő értékesítés az, ami a megoldást jelenti, ez a gazdák többsége számára elfogadhatatlan. Ha az összes értékesített állami földterületet megvizsgáljuk, kiderül, hogy az értékesített földterületek 90 százaléka nagy értékesítési egység ekben került az új tulajdonosokhoz, és 10 százaléka pedig kisebb értékesítési egységekben került a gazdákhoz. Azt gondolom, hogy 50:50 százalékos földhasználati arány mellett ez igenigen erősen kifogásolható. Arról nem beszélve, hogy az osztatlan közös tu lajdonban lévő földek kimérése, melyet a jelentés nagyon korrekt módon és konkrétan számokkal is bemutat, nagyon súlyosan érinti a gazdákat. Miért? Azért, mert az elmúlt esztendőben összesen 6500 hektár került kimérésre, tulajdonba adásra úgy, hogy közel 1 ,2 millió hektár termőföld van osztatlan közös tulajdonban.
