Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 13 (232. szám) - Az agrárgazdaság 2008. évi helyzetéről szóló jelentés, valamint az agrárgazdaság 2008. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - JAKAB ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1417 A vízgazdálkodással kapcsolatban az anyag tartalmaz megállapításokat. Különösen fontos ez, és kiemelendő téma a klímaváltozással összefüggésben. Elfogadhatatlan, és azt gondolom, levonhatjuk a köv etkeztetést valamennyien, hogy a klímaváltozás kapcsán jelentősen lehetne az ország klímáját befolyásolni a vízvisszatartással, jelentősen lehetne a termésátlagok növelését biztosítani azáltal, hogy csak a meglévő csatornák, csak a meglévő tározók lennének feltöltve állandóan vízzel. (10.10) Végeztünk egy számítást: ha minden csatorna rendbe lenne téve, ha minden csatorna fel lenne töltve vízzel, csak a kapilláris hatások, tehát az elszivárgó víz által körülbelül 1 millió hektár öntözésével felérő hatá st tudnánk elérni. Az a meggyőződésünk, hogy ez nagyon súlyosan érinti a gazdákat, és nagyon súlyosan érinti valamennyi magyar polgárt, ideértve az ágazat szereplőit, természetesen kiemelten, azért, mert Herbály képviselőtársam említette, hogy bizony, ha m egvizsgáljuk, az Európai Unióban a 15ök, a régi tagállamok esetében az 1 hektáron előállított érték 2232 euró, ez Magyarországon sajnos csak 1312 euró. Bizony ebben ez is jelentős mértékben közrejátszik. A vízgazdálkodási társulásokkal kapcsolatban egy má sik összefüggésre szeretném ráirányítani a figyelmet. Mai hír a médiákban, hogy a vízgazdálkodási társulások úgy szednek be társulási díjakat, úgy szednek be díjat, hogy ellenszolgáltatást nem nyújtanak érte. Végeztünk számításokat, erre az anyag nem utal ugyan, de az a meggyőződésünk, hogy sajnos a vízgazdálkodási társulások esetében a katasztrófavédelemmel összefüggő feladatokat is a gazdákkal finanszíroztatják meg. Ez tarthatatlan! Tehát összegezve: a jövő szempontjából - egyetértve az Agrárgazdasági Tan ács véleményével, álláspontjával is - kiemelten kell foglalkozni azzal, hogy a vízgazdálkodási társulások esetében a költségvetésben külön soron jelenjen meg az állami feladatvállalás, és legalább 50 százalékban a katasztrófavédelemmel összefüggésben a köz ponti költségvetés biztosítsa a forrásokat, ugyanakkor szolgáltatni pedig szíveskedjenek úgy, hogy a víz ne kerüljön pénzbe egyetlen magyar gazda számára sem, csupán az odajuttatás költsége. Természetesen a gazdák pontosan értik, miért, és meg is fizetik. Tisztelt Országgyűlés! A beruházásokkal kapcsolatban többféle szám elhangzott. Az is elhangzott, hogy nőttek a beruházási összegek. Az is elhangzott, hogy milyen jól állunk. Ez így igaz, ha a számokat abszolút értelemben nézzük, akkor emelkedtek az összege k. De ha a 2003. évi értékösszeghez viszonyítjuk, akkor kiderül, hogy a 2003. évi szintnek a 89 százalékát értük el 2008ban. Van egy másik összehasonlítás, amiért nyilván majd ismét megpróbálnak megróni a kormányzati oldal részéről. Végeztünk egy összehas onlító számítást, ez nem 2008ra, hanem a 2004. és 2008. év közötti időszakra vonatkozik, és szektorális bontásban mutatja be a beruházási támogatások, beruházási források felhasználását. Kiderül, hogy az egyéni családi gazdaságok esetében közel 130 milliá rd forint a négyévi összeg, a nagyüzemek esetében ugyanez az összeg eléri a 680 milliárd forintot. Nos, akkor, amikor az ágazatban azt vizsgáljuk, hogy miért ilyen gyenge a versenyképességünk, úgy gondolom, hogy ezeket mindenképpen figyelembe kell venni. A z egyes ágazatok helyzetének értékelése kapcsán először is arra szeretnék rámutatni, amit már kiemeltek képviselőtársaim, hogy 2008ban az állattenyésztési ágazatok aránya a növénytermesztéshez viszonyítva 35 százalék volt, a növénytermesztésé természetese n 65 százalék. Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy miután a növénytermesztésben előállított terményeket gazdaságosan nem tudjuk a szállítási költségek megnövekedése miatt tengeren szállítani, pontosan ezért fokozatosan nő a versenyhátrányunk. Tehát a jelen tés világosan rámutat arra, hogy a strukturális változások kedvezőtlen irányban haladnak, és valahol tetten érhető természetesen a stratégia hiánya, de a sürgős változás, változtatás igényét veti fel. A jövedelmi helyzetekről szeretnék még szólni egyéni és társas gazdaságok esetében. Ahogy a támogatások felhasználásának aránya a nagyüzemek irányába jelentős mértékben eltért, ugyanezt
