Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 12 (231. szám) - A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP):
1382 Nem tudom, hogy technológiailag vagy technikailag ezt hogyan kívánják megoldani. Ha valaki bármelyik hulladéktelepre ellátogat, akkor , ha nincsenek környezetvédelmi szempontból az előírásoknak megfelelően körbevéve a szeméttelepek és megfelelő ütemben földdel fedve a szintek, akkor kilométeres környékekben csak reklámszatyrokat lehet találni, ami annak a következménye, hogy nem érzékeny arra sem a társadalom, sem a kereskedő, hogy mibe csomagol. Ez pedig, még egyszer mondom: környezetvédelmi szempontból szerintem visszalépés. Összefoglalóan azt mondhatom tehát, hogy meggyőződésem szerint környezetvédelmi szempontból problémás a javaslat. A gazdasági válságra gazdasági szereplők érdekében valóban érdemi, jelentős kedvezményt, könnyebbséget jelent a darabalapú rendszerről a súlyalapúra való áttérés, és a kereskedelmi csomagolás esetében a kereskedőket terhelő kötelem gyártókra való visszahe lyezése. A kettőnek együtt kellett volna érvényesülnie. Sajnos, jelen előkészítés ezt nem tette lehetővé. Ebből adódóan háttérbe szorultak a környezetvédelem, a környezet szempontjai, és érvényesülnek a gazdaság szempontjai. Ez szerintem nem helyes. Köszön öm a figyelmet. (Taps az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Orosz Sándoré a szó. DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Velkey Gábor képviselőtársam filozófiájával értek egyet, de ez talán kiderült a bizottsági kisebbségi álláspont ism ertetésekor is. Érdeklődéssel várom Szatmáry úrék gondolatait a göngyöleg dolgában, mert én is úgy látom, hogy ez még nincs elrendezve. Az, hogy 67 milliárd lenne az adminisztratív megspórolt költség, azt viszont erősen kétlem, ezzel szemben talán ennyive l kevesebb teher jelenik meg tényleges fizetési teherként, mert egyébként könyvelőt akkor is kell alkalmazni, ezt szeretném mondani. Ez a mechanikus beszorzás biztos, hogy nem jó. De most nem is ez az érdekes. Kevesebb szemét kerüljön a lerakóra, és legyen tisztább az ország - lényegét tekintve a termékdíjas szabályozásnak ez a veleje. Ezt a célt volt hivatott szolgálni a kereskedelmi csomagolás esetében a darabalapú termékdíj, amely egyidejűleg abba az irányba tett dobbantóléc is lett volna - teszem most m ár hozzá , hogy a valóban jó hulladékgazdálkodási eszközt - nevesen: minél nagyobb körben a betétdíjat - vezethessük be. Miközben én magam is értem, sőt bizonyos értelemben meg is értem a gazdaság szereplőinek örömét a mostani törvénymódosítás kapcsán, té nyleg úgy van, hogy a fürdővízzel együtt kiönthetjük a gyereket. A gazdaság szereplői könnyebbséget kapnak, viszont abban a kérdésben, miszerint legyen kevesebb a szemét a lerakón és legyen tisztább az ország, ha tetszik, nagyobb valószínűséggel a távolabb i jövőbe helyeztük e cél teljesítését ezzel a mostani törvénymódosítással. Én magam azok véleményét osztom, akik azt állítják, hogy semmiféle válság nem lehet indok arra, hogy a környezet ügyeiben olyan engedményeket tegyünk, amelyek engedik azokat a folya matokat gátlástanul tovább folyni, amelyekről mindannyian tudjuk már, hogy nem jók. Ezért nézem én is szkepszissel ezt a törvényjavaslatot. Elindultunk tehát egy irányba, remélve, hogy eljutunk végig a betétdíjhoz, és a darabalapú termékdíjnak az újratölté s túlhajtásával való párosítása azt eredményezte, hogy Brüsszelben megtámadták a törvényjavaslatot, újabb és újabb módosításokkal próbáltunk valamit tenni, de lejáratódott az eszköz. Ezért is tartom nem egyszerűen csak formai problémának, hogy továbbra is egy toldozottfoldozott jogszabály talán jobb módosításával állunk szemben, ettől még ez a toldozottfoldozott jogszabály, amit sikerült ténylegesen lejáratni. (18.50) A valós előrelépés azoknak az érdekeltségeknek a megteremtése volna a termékdíj vonatkoz ásában, ami azt eredményezi, hogy kevesebb hulladékot termeljünk, és ami megtermelődött,
