Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 12 (231. szám) - A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - FONT SÁNDOR, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1377 A környezetvédelmi termékdíj csomagolóanyaghasználata önmagában persze fizetési kötelezettséget még nem feltétlenül keletkeztet, de maga ez a procedúra, amelynek eleget kell tenni, komoly feltételrendszert igényel, amely az alaptevékenység, a termelőtevékenység rovására történik, mindezt az említett gazdasági szereplők a mindenkori ellenőrzések és szankciók árnyékában tehetik, hangzott el a bizottság ülés én. A bizottság tagjai megemlítették még azt is, hogy a kereskedők, akik ma is “diktálnak” a beszállítói gyártónak, ezek még előnyösebb helyzetbe kerülnek, ami a kis- és közepes vállalkozókat hátrányosan érinti, a multikat pedig kevésbé, ugyanakkor a keres kedők együttműködésre kötelezettek, kötelesek a visszagyűjtésben együttműködni a gyártókkal. Ez elég bizonytalannak látszik, illetve azt feltételezték a hozzászólók, hogy a kereskedők erőfölénye itt is tovább érvényesülhet. A mezőgazdasági termelő szerveze teket mint szerepvállalási lehetőséget részben üdvözöltük, a másik oldalról pedig azt az aggályát fejezte ki a többségi véleményt megfogalmazó bizottsági rész, hogy ez csak a mezőgazdasági szereplők egy részét tudja lefedni, mert a termelői szervezetek mag yarországi szervezettségi foka meglehetősen alacsony szintű. Mindezek figyelembevételével a bizottság - még egyszer hangsúlyozom - 2 nem és 10 tartózkodás mellett általános vitára nem javasolta a beterjesztett törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Ta ps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : A bizottságban megfogalmazódott kisebbségi véleményt Font Sándor ismerteti. FONT SÁNDOR , a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim ! Rendkívül érdekes pályát futott be a termékdíjtörvény, amíg eljutott idáig, ehhez a beterjesztéshez. Ugyanis ez a kormánybeterjesztés, ez a minisztériumi beterjesztés homlokegyenest felrúgja és ellentétes az eddig a minisztérium által öt éven keresztül t űzzelvassal védett koncepcióval. 2004ben, amikor elindítják ezt a termékdíjtörvényt, akkor az érintettek még nem is sejtették, milyen fenyegetettségnek lesznek kitéve, amikor majd a termékdíjat ilyenolyan módon kezdik tőlük beszedni. Azután 2008ban, am ikor a vám- és pénzügyőrség belép végrehajtóként, akkor realizálódik ez az óriási mértékű fenyegetettség, és elindul a történetek képtelensége, hogy hány olyan esemény van, aminél meg nem értik, ki találta azt ki, hogy nekik olyan módon kelljen termékdíjat fizetni, és olyan típusú, olyan nagyságrendű adminisztrációval kelljen bizonyítani azt, hogy termékdíjfizetésre kötelezettek, vagy visszaigényelhetik, lebomló anyagot használnak vagy nem, csak továbbadója vagy nem. Ezután a 2009. évi módosítása újabb bizt osítékokat ver ki az érintettek részéről, és ekkor, többek között Soltvadkerten, több, akkor már minden érdekképviseleti szerv bevonásával tartunk egy beszélgetést, egy konferenciát - ha egy picit túlozni szeretnék , és az érintettek, mind a termékdíjköt eles termékek gyártói, mind azok továbbforgalmazói, mind azok végső felhasználói egy csokorba fogva leteszik az asztalra, hogy na, ez a termékdíjtörvény innentől kezdve bennünket, vállalkozókat tesz tönkre, nincs értelme annak, hogy ez ilyen módon működjön . Egyébként Európában egyetlenegy országban sem működött soha az ilyen típusú termékdíjtörvény, bármennyire is környezetvédő a többi ország. Ezt valamiért csak Magyarországon találták ki. A képtelenségek netovábbja olyan esetekben fokozódott, amikor példáu l tipikus eset piacon a papír tojástartó tálca; ha nem tudják bizonyítani a környezetvédelmi termékdíjfizetési kötelezettséget, a szegény érintett eladó vagy vevő ezt nem is tudta, de hihetetlen mértékű büntetést lehetett volna rá kiszabni. Ugyanez a hely zet például a mezőgazdaságot érintő göngyölegek, ládák, akár műanyag- vagy faládák esetében, amelyekben a gyümölcsöket, a termékeket szállítjuk. Képzeljék el, ha ma a vám- és pénzügyőrség eljárna, és ezen göngyölegek, csomagolóeszközök után a gazdálkodó ne m tudja bemutatni, hogy a termékdíjfizetési törvénynek megfelelően könyvel, és befizeti a termékdíjat, a szállító járművet, ami egy nagy értékű traktor a vontatmányával, ott, helyben
