Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 12 (231. szám) - A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DEMENDI LÁSZLÓ, a mezőgazdasági bizottság előadója:
1376 A gazdasági bizottság a törvényjavaslatot rendkívül pozitívan fogadta, hiszen az egyik alapelv az volt, hogy a vállalkozások adminisztrációs költsége - nemcsak a költsége, hanem a ráfordítási idő is - jelentős mértékben csökkent. Az, hogy a költségcsökkenés eléri a 67 milliárd forintot, a kereskedők számára, az ellenőrzés számára is rendkívül fontos, és jelentős könnyítéseket tartalmaz. Nem mi ndegy, hogy 160 ezer kereskedőnek kelle ezzel a kérdéssel foglalkozni, vagy pedig van egy érdekképviseleti szervük, amely képes ezt lekoordinálni, és az összes ezzel kapcsolatos kérdést megoldani, ezt végig tudják vinni. Ú gy gondolom, az, hogy az állam ellenőrző szerepe is egyszerűbbé, közérthetőbbé, tisztábbá válhat, és kevesebb pontra orientálással felgyorsulhat, mindenféleképpen erénye ennek a törvényjavaslatnak. Mellette természetesen az, hogy a bevallás is egyszerűsíté sre kerül, mindenféleképpen a kereskedőknek egy lehetőséget nyújt. Az, hogy ez a koordináló szervezet megfogalmazásra került, talán - és reményeink szerint - esélyt ad arra, hogy az áruházláncokkal szembeni beszállítói érdekképviseletet is, mivel nagyságre ndekről van szó, a jövőben megfelelő szinten koordinálja. A legfontosabb volt az elvek mellett a gazdasági bizottság számára, hogy megszűnik a tavaly megfogalmazottaknak megfelelően a darabalapú fizetési kötelezettség, és egységesen tömegalapúvá válik. Ezt igazán a kereskedők tudják megmondani, hogy mit jelent, és a gyártók részéről is egyszerűsíti. Nyilvánvalóan a mezőgazdasági termelő szervezeteknek is lehetősége nyílik a kötelezettségek átvállalására a kisebb kötelezettektől. Mindezekkel ugyanakkor olyan megoldásokat lehet elérni, ami környezetvédelmi szempontból sem jelent visszalépést. A gazdasági bizottság ülésén megfogalmazott hozzászólások lényege gyakorlatilag egybehangzó volt az ellenzéki és kormánypárti képviselők részéről, a szabályozással szinte mindenki ebben a formában egyetértett, amelyben úgy látják, hogy a kereskedelmi ágazatoknak jelentős a tehercsökkenés, ugyanakkor annak az elvnek is meg tudtunk felelni, hogy a költségvetés bevételi oldala ezen az ágon nem csökken, egyszerűbbé és biztonsá gosabbá válik a bevételi cél teljesülése. Összegezve: a gazdasági bizottság tisztelettel ajánlja az Országgyűlésnek a törvényjavaslat elfogadását és törvénnyé változtatását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : A mezőg azdasági bizottság előadója Demendi László képviselő úr. DEMENDI LÁSZLÓ , a mezőgazdasági bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! A tárgyban szereplő törvényjavaslatot a mezőgazdasági bizottság 2009. októ ber 6án tárgyalta meg. A bizottság 2 nem szavazattal, 10 tartózkodás mellett, 10 igen szavazattal általános vitára nem javasolta. A bizottság többségi véleménye több területen elismerő volt egyébként a törvényjavaslatról, ugyanakkor aggályok sorozata is f elmerült. Az agrártermelők jelentős köre - így őstermelők, családi gazdálkodók, egyéni vállalkozók és gazdasági társaságok is - a termékdíjtörvény értelmében többnyire az előállított mezőgazdasági termékek csomagolása révén válik a törvény kötelezettjévé. A törvényből fakadó kötelezettségeknél mind a bejelentkezés, a regisztráció, a bevallás, a befizetés, az önellenőrzés rendszere rendkívül bonyolult, magas szintű szakmai felkészültséget és megfelelő elektronikus háttért is igényel; tehát olyan infrastruktú rát, amely a bizottsági ülésen elhangzott vélemények szerint ebben a nevezett körben - különös tekintettel a természetes személyekre - jelenleg nem áll maradéktalanul rendelkezésre, az ágazat szereplői számára éppen ezért olyanfajta kötelezettséget jelent, ami jelenleg a többség által - a szavazási eredmény kapcsán is az mondható - nem támogatható. (18.20)
