Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 9 (230. szám) - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
1273 Azt gondolom, a legsúlyosabb sérelem, ami egy nemzetközi szerződésen esik, úgy hangzik - idézem a Szentszékkel kötött megállapodás V. részének (1) bekezdé sét , “ha a jelen megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban valamilyen nehézség merülne föl, a felek közös megegyezéssel keresik meg a legmegfelelőbb megoldást”. Az a szomorújáték, hogy ne mondjam tragikomédia, ami az elmúlt időszakban ebben az ügyben, az egyeztetéseket illetően történt, fölveti a súlyos károkozás esetét, ugyanis az történt, hogy az egyházaknak már nem maradt más megoldásuk, mint hogy az illetékes országgyűlési bizottsághoz forduljanak, hiszen a miniszterrel és a miniszt ériumokkal semmiféle érdemi tárgyalás nem zajlott. (Keller László: A miniszterelnökkel igen.) Aztán a miniszterelnöknek mégiscsak muszáj volt adni egy randevút az egyházak vezetőinek azért, mert egy olyan miniszter vezeti a tárgyalásokat most már folyamato san, akitől a kormány - nem tudom, ott volte államtitkár úr ezen a kormányülésen - már régen megvonta ezt a jogot, átadta Kiss Péternek, ő pedig nem tárgyal az egyházakkal, Hiller István tárgyal velük, akinek meg semmiféle jogosítványa nincs ezzel kapcsol atban. Majd tárgyal a miniszterelnök, tesz egy ígéretet, önök pedig a költségvetési bizottságon keresztül benyújtanak olyan javaslatokat, amelyek ellene mondanak annak, amit az önök miniszterelnöke megígért. Azt gondolom, ez az emberek, az emberi közössége k és az egyházak semmibevételéről szól, és jelzi azt az arroganciát, ami ezt az egész költségvetést jellemzi. Miközben félretesznek saját maguknak mindenféle tartalékolás címén pénzeket, aközben elveszik azoktól, akik szociális és más ügyekben az emberek m ellett ott állnak. (Kovács Tibor: Konkrétumot mondjon, képviselő úr!) Ha Kovács Tibor a gyűlölet két perce előtt odafigyelt volna, én azt mondtam, hogy a civil szférától vettek el 44 milliárdot, és nem azt mondtam, hogy az egyházaktól. Ezt egyébként egy ol yan szakértő mondta, akit az önök kormánya kért föl arra, hogy bemutassa a civil szervezetek múltját és jövőjét. Ha már beszélünk, akkor azt gondolom, hogy sokkal inkább tényekről kellene beszélni. Természetesen ezt sem fogjuk annyiban hagyni, hanem a megf elelő jogi fórumokhoz fogunk fordulni, hogy ezt a fajta nemzetközi szerződésszegést megállapítsák. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Katona Tamás államtitkár úr kétpercese következik. DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériu mi államtitkár : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a költségvetést megalapozó törvényekről van szó, de kénytelen vagyok reagálni arra, amit Balog képviselő úr elmondott. Az emberi jogi bizottság elnökéről azt gondolná az ember, hogy alkatánál fogva inkább a kompromisszumkészségre hajlik. Nos, bizottsági elnök úr, ön láthatóan nem ilyen stílusban közelíti meg a feladatokat, ami nyilván nem könnyíti az ön helyzetét, de sajnos az együttműködést se. Még egyszer szeretném megemlíteni, hogy a vatikán i szerződést mindenben megtartja a kormány. Az egyházakkal a tárgyalás most is folyamatos, elképzelhető, hogy van némi technikai döccenő a tárgyalásban, de olyan kormánydöntést vél ön tudni, ami nem született meg. Természetesen az oktatási és kulturális mi niszter felel egy sor teendőért, így az egyházakkal való kapcsolatért. Ilyen jogkörmegvonás nem volt. Van egy társadalompolitikai minisztere a kormánynak, mint gondolom, bizottsági elnökként ön is nagyon jól tudja, és természetesen az egyeztetéseknek egy s or feladata őt illeti. Egyébként a jelenlegi helyzetben az egyházak finanszírozásánál kizárólag annyi megértést kértünk az egyházaktól, mint bárki mástól, és ezt az egyházak tudomásom szerint el is fogadták. Tehát nincs arról szó, hogy bárki is diszkriminá lta volna az egyházakat. Azt pedig, hogy valamilyen jogokat semmibe veszünk, egyszerűen meglepőnek tartom. Igen sajnálom, hogy tisztelt bizottsági elnök úr így áll ehhez a kérdéshez. Elnök úr, köszönöm a lehetőséget. (Taps az MSZP soraiban.)
