Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 9 (230. szám) - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - BALOG ZOLTÁN (Fidesz):
1272 termék, akkor nyilvánvalóan az adóbevételek is csökkennek, de pontosan ezzel számol a költségvetés. Tehát éppen az volt a célunk, hogy egy olyan stabil költségvetést alkossunk, ami persze szigorú költségvetés, ezt nem mondtuk, hogy ez nem szigorú költségvetés, de a legfontosabb céloknak eleget tesz, és éppen a szociális stabilitást is szolgálja. Sőt, ahogy elmondtam én is, de miniszter úr az expozéjában is említette, néhány célra pedig többet is tudunk fordítani. Ilyen az egészségügy, ami nagyon fontos, ilyen a közbiztonság, a közrendvédelem, amire többet fordítunk, tehát itt nem arról van szó, hogy ne az embereket látnánk a költségvetés mögött. Nagyon sa jnálom, hogy a tisztelt ellenzéki képviselők teljesen megpróbálják a valóságot elferdíteni, azt hiszem, hogy ezzel nem megyünk előbbre. Elnök úr, köszönöm a lehetőséget. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Kékkői Zoltán következik. (12.30) KÉKK ŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Herbály Imre képviselőtársamnak mondom: tudomásul kellene venni, hogy a termőföld az ivóvíz után a legértékesebb kincsünk, ennek megfelelően kellene megbecsülnünk is - vagyis megtartanunk. Köszönöm elnök úr. ( Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Balog Zoltán felszólalása következik. BALOG ZOLTÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én a megalapozó, úgynevezett salátatörvényeknek az egyházakat érintő részéhez szeretnék hozzászól ni, de előtte azért el kell mondanom államtitkár úrnak, hogy érdemes tájékozódni. Ha nem tudatosan mond valótlanságot - amit én feltételezek , akkor tudatlanságból sem kéne. Talán emlékszik, hogy 2002 decemberében a Medgyessykormány úgy módosította az eg yházi alapítású szociális intézmények lehetőségeit, hogy az önkormányzatok engedélyéhez kötötte azt. Az Alkotmánybíróság megsemmisítette ezt a törvényt, mert alkotmányellenesnek találta. S még mondhatnék néhány ilyet. Minden olyan ügyben, amelyben az Alkot mánybírósághoz fordultunk, mert részben a vatikáni szerződést, részben pedig az egyházakra vonatkozó törvényeket megsértették, eddig még minden esetben igazat adott nekünk az Alkotmánybíróság. Szerintem ez az információ fontos. De az az információ is fonto s, hogy a jelenlegi törvényekben is vannak olyanok, amelyek súlyosan sértik ezt a nemzetközi szerződést. Egy költségvetést megalapozó törvény mögé bújva próbálják meg korlátozni az állampolgárnak azt a jogát, hogy olyan iskolába járassa a gyermekét, ahol v allásos nevelésben részesülhet, vagy pedig olyan intézményekbe juttassa hozzátartozóját, amelyik valamilyen egyház fenntartásában van. Az a rendelkezés, amelyben önök szűkítik a szociális intézmények fenntartóinak a körét, egyértelműen korlátozza ezt a leh etőséget. S az is korlátozza az állampolgárok választási szabadságát - amiről már itt szó volt az előbb , hogy önök azt a terhet, amit az államnak kellene viselnie abban az esetben, ha valaki egyházi iskolába járatja a gyermekét, úgy telepítik át az önkor mányzatokhoz öt évre, hogy közben súlyos, százmilliárd fölötti forrásokat vonnak el ebből a szférából. Nem beszélve arról, hogy miközben az egyébként a Horn Gyula által vezetett kormány által megkötött vatikáni szerződésben egyértelműen jelezve van, hogy h ogyan is kell kiszámítani a kiegészítő normatívát, mind a szociális, mind a közoktatási részét, az elmúlt években ezt még egyszer sem sikerült megtenni úgy, hogy az elfogadható lett volna akár csak az Állami Számvevőszék számára is, nem is beszélve az egyh ázakról, most pedig megpróbálnak bevezetni egy új számítási módot, teljesen egyértelműen egyoldalúan.
