Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 15 (221. szám) - Az idősügyi nemzeti stratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
128 Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó) : Megköszönöm Béki Gabriella képviselő asszony vezérszó noki hozzászólását, és egyben tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a vezérszónoki kör végére értünk. Az általános vitát elnapolom, folytatására és lezárására várhatóan a következő ülésünkön fog sor kerülni. Az idősügyi ne mzeti stratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az idősügyi nemzeti stratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának megkezdése. A határozati javaslatot képviselőtársaim H/10500. számon, a bizottsági ajánlásokat pedig H/10500/12. számokon megismerhették. Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Korózs Lajos szociális és munkaügyi államtitkár úrnak, 25 perces időkeretbe n. Parancsoljon, államtitkár úr! KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Barátaim! Túl vagyunk a nemzeti ifjúsági stratégián, és ráépülve kezdőd ik az idősügyi stratégia tárgyalása. Először is engedjék meg, hogy kifejezzem örömömet, amiért az Országgyűlés is napirendjére tűzte az idősügyi nemzeti stratégiáról szóló előterjesztést. Több mint egyéves előkészítő munka előzte meg, több mint 1000 oldala s háttérdokumentáció született, és közel 140 ember dolgozott ezen a stratégián. Tette ezt úgy, hogy nagyon sok fontos dokumentumot már előzőleg is áttanulmányozott, hiszen nem a nulláról kellett kezdeni. Azt hiszem, nem árulok el titkot, és úgy tűnik, evi denciákat említek, de mégis valahogy egy ilyen expozét el kell kezdenem, és ami miatt örömteli ez a dolog, hogy a XXI. század egyik legpozitívabb eredménye a születéskor várható élettartam meghosszabbodása. A fejlett országokban ez az egyik legnagyobb társ adalmi siker és egyben természetesen a legnagyobb társadalmi kihívás is. A születéskor várható élettartam növekedése több évtizede azonos tendenciát mutat Magyarországon is, mára már látható, hogy koncepcionális megoldásokban kell gondolkodni a növekvő szü kségletek kezeléséről. A megnövekedett életkorból adódó kihívásokra stratégiailag kell felkészülni, hazánkban is időszerűvé vált a meglévő humán szolgáltatórendszerek hozzáigazítása a demográfiai és családi struktúrákban bekövetkezett változásokhoz, valami nt mindazon intézkedések elindítása, amelyek hozzásegítik az embereket, hogy már jóval az időskor előtt, jóval az időskor előtti életszakaszban tudatosan készüljenek fel saját időskorukra. Úgy is fogalmazhatnám, kedves képviselőtársaim, hogy az idősödés me nedzsmentjét kell elsajátítani minden egyes embernek már akár fiatal korban vagy legalábbis közelítve az időskorhoz. Ezzel párhuzamosan társadalmi igényként is megfogalmazódott, hogy készüljön átfogó, az idősödés vonatkozásában érintett területeket felölel ő fejlesztési stratégia, mivel a társadalmi és demográfiai változások hatására megjelenő új szükségletekre és új keresletekre mind társadalmi, mind gazdasági és szolgáltató, mind politikai szinten szükséges reagálni. (11.10) Mint az önök előtt is bizonyára ismeretes, Magyarországon az idősek helyzetének javítása érdekében az elmúlt évtizedekben számos kormányzati és civil kezdeményezés, intézkedés történt, több program indult el, azonban az elért sikerek mellett nem lehetünk elégedettek, további
