Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 15 (221. szám) - A nemzeti ifjúsági stratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BÉKI GABRIELLA, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
127 felhívni Rétvári Bence figyelmét arra, hogy nagy hangsúllyal és első helyen említi a családok, a családtervezés, a gyermekvállalás fontosságát. (11.00) Ha fellapozzák, a 35. oldalon kezdődik a specifikus stratégiai cél ok felsorolása a családi életről, gyermekvállalásról, család és karrier összeegyeztetéséről, családsegítésről, szerintem arányos terjedelemben; még egyszer hangsúlyozom: első helyen szól ez a stratégia. De szól a stratégia az önálló egzisztenciateremtés fo ntosságáról kétféle metszetben, a foglalkoztatás fontosságáról, az otthonteremtés fontosságáról, az érvényesülés elősegítéséről és a többiről. Végigveszi az élet - szerintem - összes vagy szinte összes területét nagyon alaposan, arányos részletezéssel. Épp en ezért azt gondolom, hogy stratégiának ez jó anyag. Olyan anyag, ami kiindulási pont lehetne bármelyik kormány számára, és éppen ebben rejlik a fontossága. Ágh Péter hosszan ostorozta a kormányt, és nagyon pontos dátumokat idézett az előző évekből, hogy mióta késik ennek a stratégiának a megfogalmazása, hogy hány évet mulasztott a kormány, mert már mikor szerepeltek azok a határidők, amelyekre ígéret volt, konkrét ígéret. Ha már így is csúszott a stratégia elfogadása, azt gondolom, hogy ebből következik, hogy itt és most fogadjuk ezt az anyagot jóindulatú támogatással, és örüljünk, hogy legalább most itt szerepel, és fogadjuk el. (Az elnöki széket Pelczné dr. Gáll Ildikó, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Azt gondolom, hogy egy ilyen stratégia fontoss ága pont abban rejlik, hogy egy igazodási pont, hivatkozási pont a jövőben bármelyik képviselő vagy bárki számára a kormányzat felé, hogy van egy ilyen irányú céltételezésünk, ilyen irányú víziónk, és hogy a konkrét lépéseit próbálja meg úgy eltervezni vag y megfogalmazni, hogy ebbe az irányba haladjunk. Nagyon szeretném kiemelni azt az elemét ennek a stratégiának, ami némiképpen újdonság vagy fontos egy ilyen stratégia szempontjából, hogy mindegyik részcéltételezés mellett szerepelnek kapcsolódó mutatók. Ol yan mutatók, amelyek mentén értékelni, mérni lehet majd, hogy egy valamikori állapotból haladunke a céltételezés állapota irányába. Hadd soroljak néhány ilyet, csak hogy világos legyen a hallgatók számára, hogy mikre gondolok. Például mindjárt az első tém ában, a család témájában kezdve azzal, hogy az ezer főre jutó élve születések száma hogyan alakul - ami nagyon közismert demográfiai mutató , de folytatva olyan mutatókkal, mint hogy a 03 éves korú gyerekek számára biztosított, napközbeni ellátást nyújtó férőhely az összes 03 éves gyerek arányában hogyan alakul; vagy a 46 éves korú gyerekek számára napközbeni ellátást nyújtó férőhelyek az összes arányában hogyan alakulnak; a napközbeni ellátással, óvodával nem rendelkező települések száma hogyan alakul; az örökbefogadáshoz, gyermekelhelyezéshez szükséges átlagos időtartam hogyan alakul; az ezer lakosra jutó családsegítő szakemberek száma hogyan alakul és a többi. Azt gondolom, hogy ilyen értelemben tele van konkrétumokkal az anyag, hogy tudniillik miket kell majd mérni a majdani kétéves cselekvési programok négyévenkénti eredményértékelése, mérése kapcsán. Például a tanulással kapcsolatban a korai iskolaelhagyók aránya a 1824 évesek körében; tehetséggondozási programban részt vevők száma az egyes iskola i szinteken; az iskolából kimaradók aránya az általános iskola nyolcadik osztályának elvégzése előtt; szakiskolát megkezdők, de a szakmunkásbizonyítványt meg nem szerzők aránya; a középiskolát megkezdő, de az érettségi bizonyítványt meg nem szerzők aránya és a többi. Nem folytatom, azt gondolom, hogy ebből érzékelhető, hogy valóban a konkrét cselekvési lépések megfogalmazását, eltervezését nagymértékben tudja segíteni ez a stratégia. Tehá t ott fejezem be, ahol kezdtem. A magam részéről ezt az anyagot nagyon színvonalas szakmai anyagnak tartom, és olyan alapon, hogy ellenzéki szerepkörben nem illik kormányzati előterjesztést támogatni, semmiképpen nem utasítanám el. Azt gondolom, nagyon fon tos, hogy megszülessen, örüljünk neki, hogy legalább így, a ciklus végén megláthattuk ezt az anyagot, és fűzzünk reményeket a folytatáshoz.
