Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 9 (230. szám) - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - KOVÁCS TIBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1222 KOVÁCS TIBOR , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt három nap meglehetősen hosszú és kimerítő, sokszor nem a tárgyhoz tartozó vitái után a mai napon megkezdjük a költségvetést megalapozó törvényjavaslatok vitáját. Mint ahogy az már a bizottsági véleményekben is elhangzott, ez egy alkotmánybírósági döntés eredményeként történik így. 2006ban döntött arról az Alkotmánybíróság, hogy a kormány a költségvetési törvényjavaslatot külön, illetve az azt megalapozó törvényjavaslatot egy másik törvénycsomagban nyújtja be a Ház elé, és tárgyaljuk. Így volt ez mindig, tisztelt képviselőtársaim, Pettkó András e tekintetben rosszul emlékszik, me rt mióta én a parlament tagja vagyok, azóta ez mindig is így volt, és nem a szocialista kormány valami különleges kezdeményezése. Valóban, a törvényjavaslat nagyszámú törvény módosítását kezdeményezi, 41 törvény módosítását. Ezek természetszerűleg nem azon os súlyú módosítások. A legtöbb módosítás egyegy szavas vagy egyegy mondatos, pontosító jellegű, a korábbi időszak tapasztalatain alapuló, jobbító szándékú módosítás, és csak kevesebb olyan van a törvényjavaslatok között, amelyek valóban jelentősebb módo sítását tartalmazzák egyes törvényjavaslatoknak. Mielőtt azonban rátérnék ezeknek az ismertetésére - természetesen nekem, vezérszónoknak nincs módom mind a 41ről részletesen szólni, azért ülnek itt a tisztelt képviselőtársaim, hogy egyegy szakterülethez tartozó törvénymódosításokról részletesebben kifejtik az álláspontjukat, én a fontosabbakról szeretnék néhány szót váltani , szeretnék emlékeztetni arra, hogy milyen szándékok vezérelték a kormányt akkor, amikor a válság kezdeti időszakában eldöntötte azo kat a fő prioritásokat, amelyeket akkor megfogalmazott. Hallhattuk tegnap egyes ellenzéki felszólalásokból, minthogyha tulajdonképpen nem is lenne válság, vagy hogyha van válság, akkor azt egyedül a magyar kormány robbantotta ki, a magyar kormány működése okozza, és tulajdonképpen nem is nagyon szükségesek azok a lépések, amelyeket a kormány meg kíván tenni. Én azért mégiscsak emlékeztetném önöket arra, hogy számos olyan ország van, ahol a korábbi, sikeresebb gazdasági működés ellenére a válság sokkal mélye bb, sokkal elmélyültebb, mint Magyarországon, a visszaesés sokkal nagyobb mértékű, mint Magyarországon, és súlyosabb gondokkal és problémákkal küzdenek. Mégis, milyen célokat fogalmazott meg annak idején a kormány, mire vállalkozott, hogy milyen módon kívá nja kezelni hazánkban a válságot? Elhatározta, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy Magyarországot az egyensúlyi pályán tartsa, megvédje a pénzügyi rendszer stabilitását és legfőképpen a lakossági megtakarításokat. Emlékeztetnék arra, hogy ma sem min den országban van így. Van olyan ország, ahol a lakossági megtakarításokat nem tudja garantálni a kormány. Véghezviszi azt a stabilizációs programot, amely a világgazdasági válság közepette nem könnyű feladat, és ennek eredményeként növekedési pályára állí tja a gazdaságot. Jelentősen átalakítja az adórendszert, versenyképesebbé teszi a magyar adórendszert, hogy abban a szituációban, amikor a válság elmúltával egy felzárkózási folyamat indul, akkor előnyösebb pozícióban legyen Magyarország. Megvédi a devizah iteleseket és a bankhiteleseket. És végül: olyan költségvetést készít a jövő évre, amely stabilan fenntartható növekedési pályára állítja az országot. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy fél év eltelt, ideje számba vennünk azokat az eredm ényeket, amelyeket ezen célkitűzések kapcsán a kormánynak sikerült elérnie. Magyarország kockázati megítélése a válság időszakában meglehetősen rossz volt, gyakorlatilag az államháztartás finanszírozása a piacról lehetetlenné vált - megjegyzem, nemcsak Mag yarországé, hanem olyan országoké is, mint Németország és más, tőlünk sokkal gazdagabb országok , ezáltal a költségvetés finanszírozása bizonytalanná vált. Ma már ez nem így van, a magyar valuta jelentősen erősödött, külső megítélésünk jelentősen javult, a hitelminősítők legutóbb negatívról stabilra változtatták Magyarország adósbesorolásának kilátásait, a jegybanki alapkamat 9,5 százalékról 7,5 százalékra mérséklődött, és minden esély megvan arra, hogy ez a folyamat tovább folytatódhat.
