Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 8 (229. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
1099 kevesebb a forrás, mint az idei. Idén ugyanis erre a hat sorra összesen 750 millió volt összeadható, míg a következő évi tervezetben 525 millió. Ez pedig 30 százalékos forráscsökkenés. Azt gondolom, még egyszer visszautalva az ENSZkonvencióra, hogy ha egy ország komolyan veszi a fogyatékossággal élők megsegítésének az ENSZ, az Unió által megfogalmazott, előírt követelményeit, akkor nem nyújthat be olyan költségvetést, ami e tekintetben nagyságrenddel súlyosabb megszorítást tartalmaz , mint ami országosan, átlagosan terítve van. Azt remélem, hogy érthetően fogalmazom meg a problémát. Szeretném hangsúlyozni, hogy a fogyatékossággal élő emberekben is van belátás. Szeretném hangsúlyozni, hogy nem az ellen tiltakoznak, hogy őket is érintse a megszorítás, az ellen tiltakoznak, hogy ők legyenek azok, akik súlyosabb megszorítást szenvednek el, mint bárki más az országban. Még egy utolsó tételt szeretnék kiemelni, azt gondolom, ez is beszédes: a fogyatékos személyek esélyegyenlőségét elősegítő programok támogatása, ami a fogyatékosügyi program megvalósulásának az egyik fontos bázisösszege, pontosan 20 százalékkal csökken szintén, 620 millióról 500 millióra. A példákat még sorolhatnám, de már így is nagyon elidőztem ennél a kérdésnél, pedig a köl tségvetésben, különösen a normatívák tekintetében jó néhány hasonlóan súlyos és kifogásolható negatívumot találtam. Ezért szeretnék ezekről is egy kicsit részletesebben szólni. A szociális normatívákban általában tételenként, ha számolgattam, azt tapasztal tam, hogy átlagosan 10 százalékos a csökkentés. De van néhány kivétel, és megint csak olyan területeken találtam súlyos problémát, amelyek elvileg és koncepcionálisan kellene hogy fontosabbak legyenek, semmint hogy ilyen brutális, a számításaink szerint kö zel 40 százalékos megszorítást szenvedjenek el. A pénzügyi tárca azt tette, hogy összevonta a házi segítségnyújtásra, az időskorúak nappali ellátására és a szociális étkeztetésre fordítható normatívát, egy soron úgynevezett otthon közeli ellátás címen szer epel ez a tétel. Most ez az otthon közeli ellátás 221 ezer forint fejenként, de úgy, hogy differenciáltan le van írva, hogy ha valamelyik önkormányzat a házi segítségnyújtást és a szociális étkeztetést együtt csinálja, akkor mennyi ez az ellátás. Ha az étk eztetést és az idősek nappali ellátását, akkor mondjuk, ennek az alapértéknek csak a 65 százaléka, le van írva, hogy ha viszont csak házi segítségnyújtást csinál, akkor ennek az összegnek a 75 százaléka, ha csak nappali időskorú ellátást, akkor 40 százalék a, ha csak a szociális étkeztetést csinálja, akkor ennek az alapnormatívának a 25 százaléka. Én osztottam, szoroztam, elővettem az idei számokat, és meg tudtam állapítani a következőket. Házi segítségnyújtásra, ami idén 270 ezer forintos normatíva volt, il yen összefüggések okán jövőre 166 ezer forint lesz a normatíva. Az időskorúak nappali ellátásánál, ahol idén 146 ezer forint volt, jövőre 88 ezer forint lesz. A szociális étkeztetésben idén kétféle normatíva, 80, illetve 91 ezer forint volt, hogy ha ezt a 25 százalékos rátát az alsó értékkel kalkulálom, akkor jövőre 55 ezer forint a szociális étkeztetés normatívája éves szinten. Hogyha pedig a kapcsolt szolgáltatások esetén számolom ki ezeket a tételalakulásokat, akkor szociális étkeztetés és házi segítségn yújtás együttes biztosítása idén 350 ezer forinttal volt támogatott normatíva formájában, jövőre pedig 221 ezer, vagyis 40 százalékos a csökkenés, a szociális étkeztetés és az idősek nappalija összekapcsolva pedig az idei 226 ezer forintról jövőre 143 ezer forintra csökken, ami megint csak 40 százalékos csökkenés. (8.50) Azt gondolom, hogy egy költségvetés akkor felelős, ha van valamilyen koncepció mögötte, hogy a csökkentéseket miért és hogyan, és adott esetben az emeléseket miért és hogyan tervezi el. Itt pedig egyszerűen nem látom a koncepciót. Amit hallottam ezzel az új normatívával kapcsolatban, azt egyszerűen átverésnek tekintem, mert az érvelés az volt, hogy gazdálkodhassanak szabadabban az önkormányzatok, hogy ne legyen annyira megkötve a kezük. Bocs ánat! Attól, hogy van ilyen normatíva, attól, hogy a szociális törvényben elő vannak írva feladatnak, kötelezettségnek ezek az
