Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 17 (197. szám) - A világgazdasági válság magyarországi következményeinek kezeléséről és Magyarország növekedési esélyeinek javításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - BENCSIK JÁNOS (Fidesz):
939 Tisztelt Szabó Képviselő Úr! Egyetértünk abban, hogy munkalehe tőséget kell teremteni. Szeretnék szintén hivatkozni a szlovák és a román egykulcsos adó bevezetésének tapasztalataira. Ott a munkalehetőség nőtt az alacsony keresetűek és az alacsony képzettségűek tekintetében is. Az alacsony jövedelmeknél azonban nem tud unk adót csökkenteni, hiszen jelenleg adóágon a legalacsonyabb jövedelműek alig járulnak hozzá a közteherviseléshez, és ennek van egy nagyon kellemetlen mellékhatása. Magyarországon 1,6 millió minimálbéresnek legalább fele kamu minimálbéres, valójában nem a minimálbéréből él, de mivel annyira kedvező ott az adó- és egyéb környezet, ezért ott fizet adót, illetve ott nem fizet adót, amit kifejezetten azokra terhel rá, több adófizetési kötelezettséget, akik egyébként magasabb adót fizetnek. A másik megoldás ar ra, amit a képviselő úr is feszeget, a részmunkaidős és atipikus foglalkoztatás. Azt hiszem, ebben például nincs vita a Szocialista Párt és a Reformszövetség között. Az államtitkár úr mondataihoz csatlakozva szeretném elmondani, hogy a Reformszövetség, de egy 19 fős parlamenti frakcióval rendelkező SZDSZ sem tudja átvállalni a kormányzás felelősségét önöktől. Éppen ezért persze önöknek kell kidolgozni ezeknek a megfelelő programjait. Annak idején, amikor ilyenekkel találkoztak önök, akkor döntően azzal volt ak elfoglalva, hogy hogyan lehet őket negligálni, hogyan lehet szembemenni velük. Nagyon jól tudjuk, hogy az egyetem ma Magyarországon legtöbb helyen használhatatlan minőségű, a munkaerőpiacon értéktelen diplomát ad. Azt is tudjuk, hogy egy Magyarország mé retű országnak nem kell 70 felsőoktatási intézmény. A versenyben lehet, hogy a fele kihullana, csak ezt a versenyt próbáljuk meg minden erővel akadályozni - ezt is a szocializmusból örököltük. A családtámogatás összesen több mint 500 milliárd forintba kerü l. Ennek a 14 százalékáról van szó ebben a négyéves időszakban. A MÁVról meg már beszéltünk, fogunk is beszélni, bizony meg kellett volna lépni, és még most sem késő meglépni azokat a reformelképzeléseket, amelyek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelz i az idő leteltét.) jelentősen csökkenthetik a MÁV finanszírozási igényét. (Taps az SZDSZ soraiból.) Köszönöm. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Felszólalásra következik Bencsik János, a Fidesz képviselője, 15 percben. Parancsoljon! BENCSIK JÁNOS (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A szabad demokrata képviselőtársaim javaslatát áttanulmányozva keserűen kell megállapítanom, hogy abban társadalomról, közösségről, emberi erőforrásról semmi sem olvasható. A határozati java slat gazdasági szereplőkről, kormányzati elvonásokról, a maradék nemzeti vagyon elkótyavetyéléséről, a családtámogatási rendszer szétzilálásának szándékáról, a nyugdíjasok megsarcolásáról szól. (13.10) A közszolgáltatások hatékonyságának javításáról, az ál lam polgárai iránti felelősségéről, a válság kiváltó okairól semmit sem mond. A diagnózis hiányában csak hadonászik a nagyvállalkozók által kifent sebészkésekkel. Mielőtt megvizsgálnánk az állam és a közszolgáltatások viszonyrendszerét, kiindulási alapként nem árt felfrissíteni tudásunkat magáról az állam és a közszolgáltatás fogalmáról. Az állam meghatározott földrajzi területen élő emberek történetileg kialakult tartós és szervezett közössége. Tehát az állam nem részvénytársaság, és annak polgárai semmiké ppen sem alkalmazottak, de nem is mocsárban gubbasztó békák gyülekezete. Az állam a közösség érzelmi összetartozását is jelenti. Az államhoz tartozás érzelmi kötődések és anyagi érdekek mentén valósul meg. Leginkább egy jól működő családhoz hasonlít, így n em is lehet más, mint a saját testét felépítő, a közösségnek szolgáltatást nyújtó intézmény. A közszolgáltatás a közjó, a közösség javának szolgálata, amelyre a közhatalom közvetlenül a közösségtől kap
