Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 17 (197. szám) - A világgazdasági válság magyarországi következményeinek kezeléséről és Magyarország növekedési esélyeinek javításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
902 KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azzal szer etném kezdeni, hogy a kormány nincs abban a helyzetben, hogy a megvilágosodás időpontját 2009. március közepére determinálja. Az a javaslat, amit most tárgyalunk, azok a felvetések, amelyeket az országgyűlési határozati javaslat megfogalmaz, lényegében irá nyvonalait tekintve jelentős mértékben megegyeznek a kormány által az elmúlt hetekben bejelentett adó- és kiadáscsökkentő intézkedésekkel. A kormány kiadáscsökkentő elgondolásai természetesen bővíthetők, de szükséges megkülönböztetni azokat a bővítéseket, amelyek a jelenlegi körülmények között a stabilitás ellen hatnak, és esetlegesen tovább mélyítik a válságot. Az indítványban szereplő pontok sorrendjét követve szeretnék reagálni néhány, általam fontosnak tartott javaslatra. Elsőként: a költségvetési szfér a bérkiáramlásának korlátozására vonatkozóan szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy a közszférában már 1968 óta bértömeggazdálkodás van, nincs mit két hónapon belül bevezetni. Az intézmények csak saját bevételből, többletteljesítményből növelhetik bért ömegüket. A bértömeggazdálkodás alól csak a felsőoktatás kivétel, amelyre a korlátozó szabály természetesen, ha úgy gondolják, előírható. Az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szó ló kormányhatározatban foglaltak végrehajtásának eredményeként 2008 óta már egy lényegesen kisebb és méretgazdaságosabb intézményrendszer működik. Ezen átalakítások során követelmény volt az intézmények összevonása, a regionalizáció megvalósítása, ezzel eg yidejűleg és párhuzamosan az intézményi működés racionalizálása. Ebben a munkában alapvetően részt vett az SZDSZ is, és szeretném megköszönni ezt a tevékenységét az SZDSZnek. A felszabaduló bértömeget a kormány a költségvetési támogatással együtt kiemelte az előirányzatokból. A munkaerőgazdálkodás hatékonyságának növelése, a minőségi cserék végrehajtásának irányába hatott továbbá a közszférában bevezetett új pályáztatási rendszer, a kiválasztási eljárás megújítása. Az indítványban javasolt létszámcsökkent és az adott intézménynél valóban megtakarítást eredményezne, ez azonban növelné a munkanélküliellátásokat. A kormány ugyanakkor elsődleges szempontjának tekinti a foglalkoztatásbiztonság megőrzését a közszférában. A módosító indítvány a költségvetési plaf ontörvény módosítására is tartalmaz felvetéseket. Szeretném megjegyezni, hogy a plafontörvény módosítására abból a szempontból nincs szükség, hogy a maastrichti deficitkritérium teljesítését előírjuk, mivel az jelenleg is szerepel már a plafontörvényben, k icsit szigorúbb formában. Ami az adósságmutató 2 százalékpontos csökkentésére vonatkozik, annak a megvalósítását pedig irreálisnak tartjuk a válság körülményei között. Tisztelt Ház! Az európai uniós támogatások hatékonyabbá tételére tett megfogalmazást ill etően felhívnám a figyelmüket arra, hogy a támogatások kifizetésének felgyorsítására több intézkedést tett a kormány az elmúlt időszakban, így például nőtt az uniós támogatásokra kifizetett előleg összege - gazdaságfejlesztési célú pályázatoknál ez akár 40 százalékra is felmehet , illetve bevezetésre került a késedelmi kamat intézménye. A források sikeresebb felhasználása érdekében enyhültek a kedvezményezettek biztosítékadási kötelezettségei, valamint csökkentek a pályázatokhoz kapcsolódó adminisztratív t erhek is. Emellett a válságkezeléssel összefüggő projektek esetében gyorsított, külön eljárásrend került bevezetésre. A gazdasági válságra tekintettel a támogatási szerződésekben szereplő vállalások már több gazdaságfejlesztési program esetében enyhítésre kerültek. (10.20) A fenti intézkedések mindegyike kedvező az uniós programok kedvezményezettjei számára, ugyanakkor költségvetési szempontból jelentős kockázatot jelenthetnek, így a pályázati feltételek további enyhítésére, illetve a kifizetések indokolatl an gyorsítására tett javaslatok mérlegelésénél az államháztartási kockázatokat is figyelembe kell venni.
