Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 17 (197. szám) - A világgazdasági válság magyarországi következményeinek kezeléséről és Magyarország növekedési esélyeinek javításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
903 Az adórendszert érintően a Reformszövetség alapvetően a kormánnyal azonosan ítéli meg a jelenlegi helyzetet, és irányát tekintve azonos terápiát ajánl a válság rövid távú kezelésére és a gazdaság hosszabb távú növekedésének gyorsítására. Egyetértés van abban, hogy nem csupán rövid távú válságkezelésre, hanem a gazdaság hosszabb távú növekedését megalapozó strukturális változásokra van szükség. Egyetértés van abban, hogy a változások középpontjában az adórendszer munkára ösztönző, foglalkoztatást bővítő átalakításának kell állnia. Egyetértés van abban, hogy az egyensúly fenntartásának és az adóterhek hosszabb távú csökkentésének forrása az állami kiadások csökkentése, a közpénzekből nyújtott támogatások célzottságának növelése, az állami szolgáltatások hatékonyságának növelése lehet. És egyetértés van abban, hogy a reformok, az átalakítás rövid távon sem eredményezhetik a hiány növekedését, az egyensúlyi pá lyáról való letérést. A változások irányában fellelhető azonosságok mellett azonban lényeges különbségek vannak a kormány és az SZDSZ vagy Reformszövetség adójavaslatai között: a benyújtott képviselői javaslat az adóbevételeket csökkentő, míg a kormány nul lszaldós adóátrendezésre tesz javaslatot. A Reformszövetség javaslata figyelmen kívül hagyja, hogy a gazdasági visszaesés lényegesen csökkenti az állam bevételeit. Annak érdekében, hogy az államháztartás hiánya ne haladja meg a GDP 3 százalékát, a korábban tervezetthez képest jelentősen mérsékelni kell az államháztartás kiadásait: 2009ben 200, 2010ben 500550, 2011re 600 milliárd forinttal. Nem minden évben ennyivel növelten, hanem a 2009es hatályos törvényhez képest kumuláltan, vagyis az adóterhek mérs éklése nélkül is több száz milliárd forintos megtakarításra van szükség. A benyújtott képviselői javaslat 2010re több mint 400 milliárd forintos, 2011re pedig a helyi iparűzési adó megszüntetése nélkül közel 700 milliárd forintos, a helyi iparűzési adó m egszüntetésével pedig 1200 milliárd forintos adócsökkentést tart szükségesnek. A kormány elsősorban az átlag körüli, míg a módosító indítvány az átlag feletti bérek közterheit csökkentené. A kormány 2010től 3 millió forintig 19 százalék, efelett 38 százal ék adómértéket javasol, a tőkejövedelmek 25 százalékos kulcsának megtartásával. Az SZDSZ által beadott indítvány 2010re 15 millió forintig 18 százalékos kulcsot, efelett 36 százalékos kulcsot javasol, 18 százalék tőkejövedelemadóval, és 5000 forint/fő/hó tételes ehóval. Véleményünk szerint a beadott módosító javaslat jelentősen megnövelné az alacsony keresetek adóterhét, 2011re lényegében bevezetné az egykulcsos, 18 százalékos személyi jövedelemadót, adójóváírás vagy nulla kulcs nélkül. A kormány az érté kalapú ingatlanadót 2011től, a határozati javaslat 2009től javasolja bevezetni. Álláspontunk szerint azonban egy új adó bevezetéséhez, a jogalkotási feladathoz és tervezéshez az önkormányzatok számára felkészülési idő kell, nem kevésbé a mi számunkra is. A képviselői indítványban szerepel még az áfa általános kulcs 24 százalékra történő emelése, és átmenetileg, 20092012 között. Ez azonban a kormány által előterjesztett javaslathoz - mi 3 százalékpontos áfaemelést javasolunk - ké pest magasabb inflációval, a fogyasztás jelentősebb visszaesésével járna, mely a pótlólagos áfabevételek realizálhatóságának bizonytalanságát fokozza. A 4 százalékpontos emelés már akkora arányú áfatehernövekedést jelent, amely jelentősebben visszafoghatj a a gazdasági és hitelválság miatt amúgy is csökkenő fogyasztást. Minél nagyobb mértékben növeljük az áfakulcsot... - 1 százalékpont kulcsemelés pótlólagosan egyre kevesebb áfatöbbletbevételt teremt a költségvetés számára, míg annak hatása az inflációban közvetlenül megjelenik. Egyre inkább felvetődne egyes termékek 5 százalékos kulcsba vagy egy új, kedvezményes kulcs alá történő átsorolása iránti igény, ahogy ezt látjuk a különböző képviselői megnyilvánulásokban. Ez pedig újabb jelentős bevételkiesést ere dményezne. Az önök előtt levő képviselői javaslat 2010től a jövedéki adót az ásványolajtermékek kivételével 10 százalékos mértékben javasolja emelni. Álláspontunk szerint az üzemanyagok adóviselőképessége az alkoholokét és a dohánytermékekét meghaladja. Az üzemanyagok adótételei 2002 nyara óta nem változtak, míg a másik két termékkör esetében történtek adóemelések. Ezen
