Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 16 (196. szám) - A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - KUZMA LÁSZLÓ (KDNP):
862 Itt jegyzem meg, hogy az ösztöndíjrendszert a legmesszebbmenőkig támogatni szeretném, de nem szeretnék támogatni egy olyan döntési mechanizmust, amelyben a regionáli s fejlesztési és képzési bizottságok határozzák meg, hogy milyen szakmák képzése indokolt egy adott régióban. Itt nem arról van szó, hogy hiányszakmákat határozzon meg, hanem egyáltalán osztályok indításának lehetőségét tartja meg. Számomra ez a szövegszer ű összefüggés ezt jelenti. Ezt nem adnám én a magam részéről, ez olyan túlzott jog lenne az RFKBk részéről, amit nem szívesen támogatok. (18.00) Ezt azzal szeretném indokolni, hogy a szakképzés a közoktatási rendszerünk része, és ha nemcsak a szakiskolai képzésre gondolunk, hanem a szakközépiskolai képzésre mint szakképzésre és a felsőfokú szakképzésre, akkor nem csak munkaerőpiaci igények azok, amelyek alapvetően meghatározzák egy szakképzés tartalmát, formáját és számtalan egyéb dolgát. Ne menjünk bele most ebbe, hogy milyen egyéb szempontok vannak, különösen egy recesszióban lévő munkaerőpiaci időszakban egy munkaerőpiaci igényre feltétlen hagyatkozni, hogy ezek határozzák meg. Egy szakiskolai képzésben elképzelhetőnek tudom ezt be, de más esetekben n em, és különösen, ha melléteszem, hogy a felnőttképzés tekintetében semmiféle kontroll nincs az RFKBk részéről. Tehát magyarul, csak az úgynevezett teljes idejű képzést tudják ostorozni ilyen formában a regionális fejlesztési és képzési bizottságok, minda mellett paralel pedig a felnőttképzésből csőstül kerülhetnek ki az emberek, hiszen az OKJban a maximális óraszámok vannak meghatározva, és akkor ne menjünk bele ebbe a párhuzamosságba. Természetesen ezzel nem a felnőttképzést szeretném ócsárolni, hiszen a munkaerőpiac gyors igényeire való reagálásnak ez is egyik módja. Tehát összefoglalva ezt a részét a dolognak, ezt a döntési jogot nem adnám ki az RFKBknak. Túlzott jogot érzek mellette, és a fenntartók részéről nem érzem azt a kontrollt, amely ezt kellőe n meg tudja akasztani, illetve a munkaerőpiac oldaláról meg nem érzem azt a pozitív diszkriminatív támogatási lehetőséget ezen keresztül, amely ezt megteszi, tehát a mondat második részét - de ezt majd a részletes vitához kapcsolódóan elmondom. A továbbiak ban a tiszkek támogathatóságáról szeretnék szólni. Hacsak nem a módosítást tetszenek elolvasni, hanem az ehhez kapcsolódó eredeti normaszöveget, akkor egyértelművé válik mindenki számára, hogy a törvény, ha így marad, különbséget tesz a régebben alakult ti szkek és az újonnan alakult tiszkek között. Bocsánat, hogy így fogalmazok, ha értelmező olvasással a két szöveget egymás mellé tesszük, akkor ez azt jelenti, hogy a régi típusú tiszkek, amelyek átalakulnak, azok közvetlenül fogadhatnak szakképzési alapot, míg az újonnan alakult tiszkek csupán a fenntartókon keresztül. Tisztelt hölgyek, urak, aki ment kuncsorogni cégekhez pénzért, az tudja, hogy a cégek mennyire idegenkednek attól, hogy most hoppá, fenntartón keresztül. Jó, rendben van, mindenki azt mondja, hogy ez egy jó kontroll, fenntartókon keresztül kapja a pénzt az oktatási intézmény; de nincs meg az a feltétlen bizalom, amivel pozitív diszkriminatív módon támogatni kíván egyegy szakmát vagy egyegy képző intézményt. Míg azok a tiszkek, amelyek közvetl en kaphatják ezt a pénzt, ebben a pillanatban előnyben részesülnek. Tetten érhető ez a szándéka a kormányzatnak, hiszen ha megnézzük a költségvetést, a tavalyi 3637 milliárd körüli szakképzésialapelőirányzatot a 2009es költségvetésben olyan 44 milliárd körülire növelte. Egyértelmű, ennek egyetlen oka van, a bér nem növekedett ekkora mértékben az országban. Egyértelmű, a szabályozás nehezítése, a szabályozás nehézségi foka változott meg, és ettől várja a kormányzat azt, hogy e mentén több fog befolyni, me rt a cégek ugyanúgy bizalmatlanok lesznek az önkormányzatokon keresztül iskolákhoz juttatott pénz útjában, mint ahogy a kormányzat feneketlen bugyrába jutott központosított pénzekkel. Tehát ha az eredeti szöveget módosítjuk az új helyzetnek megfelelően, ak kor lesz paralel a régebben alakult tiszk pénzhez jutása szerződéses átadással, illetve az újonnan alakult tiszkek szerződéses átadásával. Ez ugyanolyan diszkriminatív megkülönböztetés, amelyet a magam részéről nem tudok elfogadni, és kérem a képviselőtárs aimat, hogy gondolják meg ezeket a módosító
