Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 16 (196. szám) - A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - BERNÁTH ILDIKÓ, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
858 A szakiskolai tanulmányi ösztöndíjrendszer bevezetésének szükségessége főként a hiányszakmákban, azt hiszem, nem vitatható, hiszen ez szükséges ahhoz, hogy a képzési szerkezetben, az oktatási rendszerben olyan érdemi változás következzen be , amelynek hatására több gyermek tartja elfogadható alternatívának, mi több, kihívásnak a szakiskolai képzést. A törvénytervezet a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek körével kapcsolatban lévő tételeket, az elszámolható költségek körét, a szükséges pon tosításokat és a javaslattal összefüggő szükséges harmonizációt is tartalmazza. Tisztázza a javaslat a szakképzési hozzájárulásból származó fejlesztési támogatások fogadásának a feltételrendszerét. (17.40) A régi és az újonnan alakult tiszkek vonatkozásába n tartalmazza a kötelezettségek teljesítésének pontosítását, valamint az ellenőrzés megvalósításának feladatkörét. Foglalkozik a nemzeti tehetségprogram finanszírozhatóságával. Mindezt összegezve a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság 10 igen szavazattal , 1 nem ellenében, 8 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : A kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a szót Bernáth Ildikó képviselő asszonynak. BERNÁTH ILDIKÓ , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A bizottsági vita során azt az álláspontot fejtettük ki, miszerint a törvényjavaslat va lóban olyan problémára kívánja ráirányítani a figyelmet, illetve javasol megoldást, amely az egész képzési rendszert, szakmunkásképzést, szakképzést, képzést érinti, illetve ezzel összefüggésben nagyon fontosnak találjuk, hogy szülessen egy olyan megoldás, amely mind a képzésben részt vevő diákoknak, hallgatóknak, mind pedig a képzést nyújtó vállalkozásoknak megfelel. Való tény, hogy azok a szakmák, amelyeket korábban fizikainak, ilyen besorolásúnak ismertünk és neveztünk, ma nem fejtik ki azt a hatást, ami t nagyon szeretnénk, nevezetesen azt, hogy a fiatalok érdeklődése ezek felé a szakmák felé irányuljon. Nagyon jól tudjuk, hogy ma az egyetemekre, főiskolákra olyan sok fiatal jelentkezik, mint ahányan körülbelül egyegy évben megszületnek a gyermekek. Ebbő l az következik, hogy egyre kevesebb fiatal van, aki olyan szakma tanulását választaná vagy olyan szakképzést választana, amivel valóban hiánypótló feladatokat láthatnának el. Ennek nagyon sok oka van, többrétegű ez a probléma, de nyilvánvalóan majd képvis előtársaim is kifejtik erről a nézetüket az általános vita során. A benyújtott törvényjavaslat tulajdonképpen a tavalyi ülésszakon benyújtott és akkor el nem fogadott törvényjavaslatot ismétli meg, némi változással, olyan változásokkal, amelyeket korábban is kifogásoltunk, és ami miatt az akkor benyújtott törvényjavaslatot nem támogattuk. Most az álláspontunk annyiban módosult, hogy ha azokat a módosító javaslatainkat, amelyeket a törvényjavaslathoz be kívánunk nyújtani, önök is elfogadják és támogatják, ak kor készek vagyunk ezt a törvényjavaslatot is támogatni és megszavazni. Egykét dolgot szeretnék megemlíteni konkrétan is, hogy melyek voltak azok, amelyekhez módosításokat kívánunk benyújtani, és kérjük a támogatásukat; így például az eszközátadás. Gyakor latilag arról van szó jelen esetben, hogy ha egy vállalkozás megszűnik, amelyik egyébként részt vesz a hallgatók képzésében, akkor azokat az eszközöket, amelyeket birtokolt, elsősorban ott helyben kelljen felkínálnia átadásra, illetve a megyében vagy ezt k övetően a régióban. Tehát ne történhessen meg az, hogy mondjuk, egy veszprémi vállalkozás eszközei az ország egészen más területére kerüljenek. Fontosnak tartanánk még azt is, hogy a szakmacsoportos, illetve a szakmára irányuló képzésben a regionális fejle sztési bizottságok szerepe mennyire meghatározó, illetve mennyire veszi figyelembe
