Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 16 (196. szám) - A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - GÚR NÁNDOR (MSZP), a napirendi pont előadója:
855 Tisztelt Országgyűlés! Mivel már csak azok tartózkodnak a teremben, akik et a további munkánk érdekel, ezért folytatjuk napirendi pontjainkat. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításá ról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Harrach Péter) : Soron következik a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjava slat általános vitája a lezárásig. Gúr Nándor, Filló Pál, Sós Tamás, Bókay Endre, Nagy László, TataiTóth András, Rózsa Endre és Kiss Ferenc képviselők önálló indítványát T/8972. számon, a bizottsági ajánlásokat pedig T/8972/1., 2., 3. számokon megkapták. (Folyamatos zaj.) Ha kellő figyelemmel hallgatjuk, megadom a szót Gúr Nándor képviselő úrnak, húszperces időkeretben. GÚR NÁNDOR (MSZP), a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtá rsaim! Azt gondolom, egy viszonylag fontos törvénytervezetről tárgyalunk, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvénytervezet áll előttünk. (Folyamatos zaj.) Ennek a törvénytervezetnek a legfontosabb elemei megítélé sem szerint arról szólnak, hogy a munkaerőpiachoz való alkalmazkodási készség, képesség kérdéseit próbálja megalapozni. Gyakorlatilag, hogyha komolyan gondoljuk a munkaerőpiac működőképességét, akkor nyilvánvaló, hogy az előtte lévő fázisokban a szakmai ké pzés vonatkozásában a szakképzés és a szakiskolai képzés tekintetében kell olyan utat járni, amely mértékadó módon segíti, hogy a majdani munkaerőpiacon való megjelenés megfelelő eséllyel történhessen meg azok részéről, akik nyilván ebben a képzési rendsze rben részt vesznek. Ezért nem véletlenszerű, hogy a szakiskolai tanulmányi ösztöndíj bevezetését forszírozza ez az indítvány, ennek a bevezethetőségét vizsgálja, mindazok mellett, hogy a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek dolgait is szem előtt tartva az összes harmonizációs kérdést taglalja. A legfontosabb talán az, ha komolyan belegondolunk, hogy a szakképzési hozzájárulással kapcsolatosan sokan hogyan és miképpen váltják ki azon befizetési kötelezettségeiket, amelyek őket terhelik, akkor az elmúlt id őszak azt igazolja vissza a számunkra, hogy egyre többen élnek azzal, hogy olyan képzési lehetőségeket vesznek igénybe saját berkeken belül - tehát a saját gazdálkodószervezet, vállalkozás keretei között , amelyek mértékadó módon segítik az ő szakmai köre iken belül a gazdálkodószervezet, a vállalkozás fejlődési lehetőségeit, azon keresztül, hogy olyan tanfolyamokon, olyan képzési rendszereken vesznek részt a gazdálkodószervezetek, vállalkozások által foglalkoztatott munkavállalók, amelyek mértékadó módon h ozzájárulhatnak ahhoz, hogy a későbbiekben a produktum, a termelés tekintetében is többet tudjanak nyújtani, ezáltal hasznos hozam termelői legyenek, nemcsak a gazdálkodószervezet, hanem a társadalom elvárásainak megfelelően is. A törvénytervezet az elszám olható költségek körének a pontosítását is taglalja, és nyilván olyan kérdésköröket is érint, amelyek a közhasznú társaságok 2009. VI. hó 30ai változásából fakadóan nonprofit gazdasági társasággá való átalakulás kérdésköreihez illesztetten a kedvezményeze ttség további fenntartását is célozza.
