Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 16 (196. szám) - A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - GÚR NÁNDOR (MSZP), a napirendi pont előadója:
856 Tudvalevő, hogy kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság többletköltségek finanszírozhatóságának kérdéskörében csak és akkor válhat érintetté, hogyha ezek a törvényi pontosítások megtörténnek. A törvényterv ezet taglalja a fejlesztési támogathatóság kérdéskörét is. Ez pedig azért fontos, mert nyilván nem mindegy, kik azok, akik gyakorlatilag azokhoz a pénzügyi forráslehetőségekhez hozzájuthatnak, amelyek a szakképzési hozzájárulásból származó pénzügyi kondíci ókból fakadóak. Gyakorlatilag a hozzájárulási pénzügyi források bevallásának, ellenőrzésének, elszámolhatóságának a kérdésköreit is érinti, egyszerűen abból a megfontolásból, hogy olyan tiszta viszonyok keretei között történjen mindez, amely keretek között a későbbiekben mindenki lelkülete nyugodt, aki a forrásokat felhasználja, és nyilván azoké is, akik a források felhasználását ellenőrzik. (17.30) Kitér olyan specifikus helyzetekre, amikor valahol egy korábbiakban működő gyakorlati képzés adott esetben me gszűnik. A gyakorlati képzés továbbvitelét érintően működő eszközök átadásának a lehetőségeit célozza meg, gyakorlatilag megmutatja, hogy mely értelemben, mely irányokban hogyan és milyen formában történhet meg, mondjuk, az eszközök térítésmentes átadása a kötelezettségek átvállalása mellett. Itt elsődlegesen nyilván a területi integrált szakképző központok az a célfelület, amely tekintetében ez a fajta eszközátadás megfogalmazásra kerülhet. Nagyon fontos, hogy a törvény keretei között a 7. § lehetőséget ny újt arra, hogy a nemzeti tehetségprogram keretei között finanszírozási háttérfeltétel alakuljon ki, egyszerűen annak érdekében, hogy e program keretei között azok a fiatalok, akik kellő indíttatással és tehetséggel bírnak, a tanulmányaik fedezésére, különf éle versenyhelyzetek életre hívására forrásfedezet legyen biztosított. Nagyon fontos a szakiskolai tanulmányi ösztöndíj bevezetésének a szükségszerűsége. Azt gondolom, ez a legfontosabb pontja a történetnek. Egyszerűen azért, mert látható, hogy a mai munka erőpiacon hol van a szűk keresztmetszet. A legszűkebb keresztmetszet ott fogható meg, ahol szakiskolai vagy szakmunkásképzőben történő szakmai képesítések elsajátítása köszön vissza. Magyarra fordítva a szót, ott, ahol a kézzel fogható manuális munkatevéke nység jelenik meg. A mai munkaerőpiac szorított feltételek mellett a recesszió ellenére is bizonyos szakmai felületeken, bizonyos szakterületeken képes új munkaerő felszívására, új munkaerő fogadására. Ilyen értelemben tehát fontos az, hogy együtt gondolko dva a regionális fejlesztési képzési bizottságokkal, a hiányszakmák kijelölése mellett, vagyis a preferált, támogatható, a fejlesztési forrásokkal is támogatható szakmák megjelenítése mellett gyakorlatilag megrajzolásra kerüljön a szakiskolai tanulmányi ös ztöndíj bevezethetősége, és bevezetésére sor kerüljön. Nagyon fontosnak tartom azt, hogy a decentralizált keretből nyújtható támogatások nem szabályozott lehetőségei és formái is tisztázottá váljanak. Ez a törvénytervezet magában hordozza mindennek a lehet őségét. Még egyszer szeretném hangsúlyozni: az intézményi együttmunkálkodási felületet a regionális fejlesztési képzési bizottságokon keresztül tud az elkövetkezendő időszakban megvalósulni, és erősödni a korábbi évek gyakorlati tapasztalataihoz illesztett en. A szakképzési hozzájárulás elszámolhatósága, visszaigényelhetőségének a kérdésköre és ennek tisztázása, a visszaigényelhetőség alapjának a megteremtése mindmind e törvénytervezet keretei között egzakt módon kézzelfoghatóan tárulkozik elénk. Fontos az is, hogy a már korábban megalakult tiszkek esetében és a most újonnan megalakult tiszkek esetében hogyan és milyen formában van lehetőség szakképzési hozzájárulásból származó fejlesztési források utolérésére. Szabályozni kell, egyszerűen annak érdekében, h ogy ne legyenek vesztesei a történetnek, és az önálló jogi személyiséggel rendelkező képzőhelyek ezekhez a fejlesztési forrásokhoz, beruházási támogatásokhoz közvetlen formában is hozzá tudjanak jutni, ezeknek a közvetlen formában történő fogadására is leh etőség legyen, és ezt meg tudják teremteni. Nagyon fontos az, hogy tisztázott legyen, mint ahogy fél mondattal az előbbiekben említettem, a különböző eszközök átadásával kapcsolatos lehetőségek biztosítása. Egyszerűen azért, mert a gyakorlati képzés hátter ét, alapját nyilván csak és akkor lehet biztonsággal megteremteni, ha a