Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 16 (196. szám) - Dr. Gedei József (MSZP) - a legfőbb ügyészhez - “Mit tehet az ügyészség, hogy az önkormányzatok a tulajdonosi jogosítványaikat törvényes keretek között gyakorolják? Indít-e eljárást az ügyészség azon polgármester vagy képviselő ellen, aki tudomással b... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KOVÁCS TAMÁS legfőbb ügyész: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. GEDEI JÓZSEF (MSZP):
811 Köszönöm szépen. (Taps az MSZP pa dsoraiból.) (14.10) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Kovács Tamás legfőbb ügyész urat illeti a szó. Legfőbb ügyész úr! DR. KOVÁCS TAMÁS legfőbb ügyész : Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlé s! Az interpellációból kitűnően a képviselő úr az aggályait arra a tapasztalatára alapítja, hogy az önkormányzati ingatlanok értékesítése során a polgármesterek olyan helyzetbe kerülhetnek, hogy ha a jogszabálysértő döntést nem írják alá, fegyelmi eljárás indulhat ellenük, míg ha azt aláírják, akkor büntetőjogi felelősségre vonásukra kerülhet sor. A képviselő úr az elmondottakkal kapcsolatban a jogrendszer koherenciazavarára is utal. Én csak az írásban feltett kérdésekre fogok válaszolni. Úgy vélem, a képvi selő úr elsődlegesen arra a kérdésre vár választ, hogy mit tehet az ügyészség annak érdekében, hogy az önkormányzatok a tulajdonosi jogosítványaikat törvényes keretek között gyakorolják. A törvényes joggyakorlás az adott szerv, jelen esetben az önkormányza t alkotmányos kötelessége, az önkormányzatok tekintetében az ügyészség kizárólag a közigazgatási hatósági tevékenység törvényességi szempontú felügyeletét látja el, felügyeleti jogosultsága a gazdálkodási körben hozott döntésekre nem terjed ki. Az önkormán yzatok gazdálkodásának ellenőrzése ugyanis az Állami Számvevőszék feladatkörébe tartozik. A képviselő úr másodsorban arra a kérdésére kíván választ kapni, hogy indíte az ügyészség eljárást a törvénysértésekről tudomással bíró, de a törvénysértő határozato t aláírókkal, illetve az aláírásra felszólítókkal szemben. Biztosíthatom a képviselő urat, amennyiben az ügyészség feljelentésből vagy hivatali hatáskörében büntetőjogellenes tevékenységről szerez tudomást, megindítja a büntetőeljárást, és a tényállás fel derítését követően dönt az érintett személyétől függetlenül a büntetőjogi felelősség kérdéséről. Így, ha bárkinek, akár polgármesternek, akár képviselőnek a tevékenysége bűncselekményt valósít meg, a büntetőeljárás elrendelésére sor kerül. Egyébként abban az esetben, ha a képviselő úr hivatali hatáskörében bűncselekmény elkövetéséről szerez tudomást, úgy a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezései szerint, mint hivatalos személy, feljelentési kötelezettséggel is tartozik. Ezért én kifejezetten arra kére m a képviselő urat, hogy törvénysértő határozatot, döntést természetesen ne írjon alá, a büntetőjogellenességre utaló tényeket, adatokat pedig az illetékes ügyészségnek hozza tudomására. Az természetesen nem lehet vitás, hogy a törvényesség biztosítása fe gyelmi felelősségre vonást nem alapozhat meg. Végül megjegyzem, hogy a jogszabályok rendelkezései közötti esetleges ellentmondás feloldása nem jogalkalmazói, azaz nem ügyészségi, hanem jogalkotói feladat, vagy - amint a képviselő úr korábbi kérdésére válas zolva Gyenesei miniszter úr már közölte - az Alkotmánybíróságra tartozik. Kérem a tisztelt képviselő urat és a tisztelt Házat, szíveskedjenek elfogadni a válaszomat. Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szép en, legfőbb ügyész úr. Kérdezem a képviselő urat, elfogadjae a legfőbb ügyész úr által adott választ. Képviselő úr! DR. GEDEI JÓZSEF (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Én magam is tisztá ban voltam azzal, hogy az ügyészségnek meglehetősen korlátozottak a lehetőségei, de a válaszát korrektnek tartom. Ez nem is annyira kérdés vagy interpelláció, hanem inkább egy olyan figyelemfelhívás, amely az adott problémával szeretett volna foglalkozni.
