Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 10 (195. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZÉP BÉLA (MSZP):
775 Hallhattuk, tudhatjuk, hogy a lízingszerződés kodifikálása mellett és ellen számos érv és ellenérv szól. A kodifikáció szükségességét támasztja alá az a kétségtelen t ény, hogy a gazdasági szféra ügyletei körében a lízingszerződés már régóta meghatározó hányadot képvisel, ami miatt a jogalkotó a szerződés gazdasági jelentősége miatt sem engedheti meg, hogy a szabályozás elmaradása miatt jogbizonytalanság alakuljon ki. A kodifikáció iránti igényt indokolja továbbá a fogyasztóvédelmi szempontok figyelembevétele is, mivel a fogyasztói pozícióban lévő lízingbe vevők sokszor nincsenek tisztában a jogügylet lényegével és a szerződésből eredő jogaikkal és kötelezettségeikkel. E zzel szemben tekintettel kell lenni arra a körülményre is, hogy a lízingszerződés több szerződés elemeit egyesítő szerződés, amelynek jellegadó szerződéstípusa akár egyedi szerződésenként is eltérő lehet. (17.10) Mindezeknek a követelménye álláspontunk sze rint jól tükröződik az ajánlás 677. pontjában szereplő módosító indítványunkban, amelynek és további pontosító indítványainknak a támogatását kérem. A két újdonságként megjelent, nevesített szerződéssel kapcsolatos álláspontomat ebben foglaltam volna össze , és nem ejtettem szót az ügynöki szerződésekről, amelyek a szakértői javaslat szerint ugyanezen indokolással szintén módosító indítványként kerültek be a javaslat körébe, amellyel kapcsolatban nem fogalmaztak meg ellenzéki képviselőtársaim kritikákat. Bár megjegyzem, hogy ilyen jellegű, tehát ügynöki szerződéseket közvetítői szerződést nyilvánvalóan lényegesen kevesebbet kötnek, és a gazdaság működésében sokkal kisebb szerepet jelent, mint például jelenleg már a lízing. A tisztelt elnök úr számára jelzem, hogy mivel a rendelkezésemre még álló két és fél perc nyilvánvalóan kevés, hogy a 629. ajánlással kapcsolatos véleményemet kifejtsem, új hozzászólást szeretnék kérni, melyre a jelzésemet megteszem. Köszönöm. ELNÖK (Harrach Péter) : Mivel több jelentkező nin csen, kérem a képviselő urat, nyomja meg a gombot. Öné a szó. DR. SZÉP BÉLA (MSZP) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Sokszor próbáljuk elválasztani, hogy melyek azok a szempontok, melyek azok a tartalmak, amelyek szakma inak tekinthetők, és melyek azok, amelyek inkább politikai hitvallásunkat, világlátásunkat jelenítik meg. Úgy gondolom, hogy az a javaslat, amely az ajánlás 629. pontjában található, tökéletesen megmutatja, hogy mi a különbség, amikor nem szakmai természet ű, hanem sokkal inkább politikai természetű vagy a világlátást, az általunk elérni kívánt, megvalósítani kívánt világ feltételeit próbáljuk megfogalmazni. Ebben a javaslatban négy ellenzéki képviselőtársunk, Rubovszky György, Salamon László, Mátrai Márta é s Vitányi István, a FideszMagyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt képviselői arra tesznek javaslatot, hogy új szakaszok beépítésével az úgynevezett magánmunkaszerződés intézménye nevesítetten szabályozásra kerüljön. Ha átolvassuk ezt a javaslatot, akkor két dolog, egyrészt egy szakmai és szintén egy világlátásból eredő értékelést tudunk elvégezni. A szakmai értékelés az, hogy a munkajogviszonyok szabályozása tekintetében egyfajta konszenzus eredményeként kívül kívántak maradni az érintet tek mind a szakértői javaslat szintjén, mind a kormány a Ptk. új kódexe tekintetében, tehát hogy a munkajogviszonyok itt szabályozásra ne kerüljenek, önálló, kvázi jogágként önálló szabályozás maradjon fönn. Ugyanakkor megállapítható, hogy ez a magánmunka szerződésre vonatkozó szabályozás főleg munkavállalók számára rendkívül méltánytalan, jogfosztott helyzetet eredményezne. Gyakorlatilag létrehozná a XIX. század és a XX. század legelejének világát, megvalósítaná a cselédsorsot.
