Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 10 (195. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. SZÉP BÉLA (MSZP):
774 E két módosító javaslat szerinti újradefiniálás biztosítja és hangsúlyosabbá teszi azokat az elsősorban finanszírozási és ezzel összefüggő pénzügyi szolgáltatási elemeket, amelyek a faktoring intézményét a visszterhes engedményezéstől megkülönböztetik. Magyarországon a faktoring egy fiatal, ugyanakkor dinamikusan fejlődő piac, amely jelenleg mintegy 0,5 százalékát jelenti a szerződések arányának. Az ipar, a szolgáltatás és a kereskedelem területén feltehetően növekedni fog a faktoringforgalom. A közismert okok következtében várható a piac átrendeződése, egyaránt új szereplők piacra lépésével, fúziókkal, de valószínűleg a pi acról történő kivonulással egyetemben. (Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Mivel a piac dinamikusan növekszik, ez egyre inkább igényli, hogy a faktoring szabályozása minél hamarabb rendeződjön, pontosításra kerüljön. É s talán utolsó érvként annyit szeretnék megjegyezni, hogy a pénzügyi és gazdasági világválság időszakában elemi érdekünk minden olyan új finanszírozási lehetőség megtalálása, a gazdaság szereplői részére történő rendelkezésre bocsátása, amely életképességü ket, versenyképességüket szolgálni tudja. Mindezek figyelembevételével kérem, hogy képviselőtársaim ezt az új nevesített szerződésfajtát szíveskedjenek beemelni a kódexbe. Képviselőtársam említette a másik nevesített szerződéstípust, a lízinget is. Azt kel l mondjam, hogy a polgári törvénykönyv új kódexének megalkotása során a lízing szabályozása meglehetősen sajátos fordulatokkal volt tarkítva. Hiszen az előttünk fekvő törvényjavaslat tiszteletben tartja a sokat emlegetett szakértői bizottság 2002. január 3 1én közzétett, az új polgári törvénykönyv koncepciójában egyértelműen elfoglalt álláspontját, ennek következtében egységesen kívánja szabályozni a kereskedelmi forgalom szerződéses viszonyait. Megállapítja a koncepció, hogy ez azzal az előnnyel is jár, ho gy könnyebben beilleszthetőek egy leendő polgári törvénykönyvbe az olyan újabb keletű szerződéstípusok, mint például a lízingszerződés. A koncepció szerint a vegyes, több szerződéstípus tartalmi elemeit vegyítő, a gyakorlatban már nevesített szerződésként élő szerződések felvétele az új Ptk.ba célszerű, de, és talán itt van a lényeg, nem könnyű feladat. A koncepció szerint az egyik megoldás az lehet, hogy az adott szerződésfajtát a jellegadó tartalmi eleméhez legközelebb álló nevesített szerződéstípus köré ben helyeznék el, a szükséges eltérő szabályokkal vagy a másik szerződéstípusra történő utalással. Ez alapján a koncepció szerint a befogadó anyatípus a részletvétel lehet, a haszonbérleti, illetve finanszírozási lízingnél a hitelszerződés szabályainak kie gészítő alkalmazásával. Figyelemmel mindezen túl, hogy a lízing mint önálló szerződéstípus a mindennapokban nagy számban kerül megkötésre, ráadásul több jogszabály már sajátos rendelkezéseket is megfogalmaz ezen önállóvá vált és önálló életet élő szerződés típusra, az előttünk lévő törvényjavaslat tartalmazza mint önállóan nevesített szerződést a lízingre vonatkozó rendelkezéseket. A javaslathoz beérkezett módosító javaslatok között találjuk azt, amely az ajánlás 667. sorszáma alatt szerepel, de irományként 131. számon volt beterjesztve, amit ellenzéki képviselőtársaink jegyeznek. Ez arról szól, hogy ezeket a szerződéseket a törvényjavaslatból töröljük. Érdekes megnézni, ha ma már kiterjedten foglalkoztunk a különböző indokolásokkal, hogy milyen indokolással látták el képviselőtársaink javaslatukat. Azt írják: újszerűnek tűnik, de nem megy túl a látszatújítás szintjén a törvény a lízingszerződésnek az egyes szerződéstípusok körében történő szabályozása, a lízingszerződés legtöbb szabálya a bérleti szerződésre vonatkozó rendelkezések megismétlését jelentik. Tisztelt Képviselőtársaim! A szakértői javaslat is elismeri, hogy a lízingügyletek egyre jelentősebb szerephez jutnak a kis- és középvállalkozások finanszírozásában, a lízingpiac folyamatosan egyre nő, egyre nagyobb igény jelentkezik a piac és a gyakorlat részéről, hogy ez a szerződéstípus szabályozásra kerüljön. A Magyar Jogban 2008 szeptemberében megjelent cikkében maga Vékás Lajos professzor is amellett érvelt, hogy az új Ptk. lehetőség szerint teljeskörűen tartalmazza a kereskedelmi üzleti forgalom szerződéses kapcsolataira vonatkozó normákat.
