Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 10 (195. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - DR. SZÉP BÉLA (MSZP): - ELNÖK (Mandur László): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP):
771 DR. SZÉP BÉLA (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. L ehet, hogy ez a másfélkét perc jó lenne arra, hogy egy 13,5 percesre tudjak reagálni, de szeretnék gyorsan haladni. Az 500. és 501. számú módosító indítványok tekintetében azt kell megállapítanom, hogy amióta akár Salamon képviselőtársam, akár jómagam elh agytuk az egyetem kapuját diákmesteremberként, azóta azért változott a világ, fejlődött a jog, beléptünk az Európai Unióba, és alkalmazandók bizonyos egyezmények. Meggyőződésem, hogy nem gyengíti, hanem kifejezetten erősíti az értelmezés lehetőségét, ha a szerződés egészének, illetve a jogszabálynak való megfelelésnek a biztosítását követelményként előírjuk. Az 536os tekintetében már azt hittem, hogy Salamon képviselőtársam végre azt mondja a naturális obligációval összefüggésben, hogy így végre elfogadha tó a Ptk., és a további megvitatásainkat ennek szellemében tudjuk folytatni. De 13 perc 20 másodperc után mondott egy mondatot, ami ezzel pontosan ellentétben van. Az 547. és 548. számú javaslatokkal kapcsolatban, az egyszónyi eltérés konkurenciája tekinte tében azt kell megállapítanom, hogy éppen a mi javaslatunk tesz eleget a Vékás professzor úr és a szakértői bizottság által felhívottaknak, vagyis annak, hogy következetes és pontos legyen a fogalomhasználat, ugyanis egyértelmű, hogy szerződésszegést nemcs ak akadállyal, hanem sokkal inkább körülménnyel, tehát egy tágabb kategóriával lehet meghatározni, hogy mi által lehet előidézni, és mivel összefüggésben állapíthatók meg az ezzel kapcsolatos felelősségek. Tehát a “körülmény” jobb kifejezés, mint az “akadá ly”. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Úgy látom, hogy ehhez a szakaszhoz több képviselő nem kíván szólni, így a vitának ezt a szakaszát lezárom. Egyúttal megnyitom a negyedik vitaszakaszt az egye s szerződések rendelkezéseire és az azokat érintő módosító javaslatokra. Kérdezem, hogy Salamon képviselő úr kíváne élni az írásban leadott jelentkezéssel. Úgy látom, igen. Parancsoljon, öné a szó. DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP) : Igen, elnök úr, köszönöm, és i tt is próbálok rövidíteni. Ahol a téma megengedi, ott igyekszünk az idővel ésszerűen takarékoskodni, és itt ilyen kérdések is vannak. Az első téma, amihez hozzá szeretnék szólni, az 597. ajánlási pontban szereplő módosító javaslat, Frankné Kovács Szilvia é s szocialista képviselőtársai javaslata. (16.50) Ez a javaslat az ingatlanajándékozási szerződés formai érvényességi feltételeiről szól. A kormány által eredetileg javasolt szabály szerint ingatlan ajándékozása csak akkor érvényes, ha azt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. A módosító javaslat ezt kiegészítené: “ügyvéd (jogtanácsos)”. Nem értünk egyet a módosító javaslattal. Azt gondoljuk, az ilyen természetű szerződések jelentőségüknél fogva, természetükből adódóan is, az ü gyvédi tevékenység hagyományos profilját is tekintve az ilyen természetű szerződések ellenjegyzését változatlanul az ügyvédek kompetenciájába tartozónak kellene hagyni. Ismert és tudott, hogy az ügyvéd jogállása, felelőssége, kötelező biztosítása, kamarai tagsága olyan garanciák, amelyek az ingatlanforgalom kapcsán az ügyvéd közreműködése tekintetében esetlegesen elkövetett hibák esetén, károkozások esetén megfelelő garanciát tartalmaznak, általában, természetesen ez sajnos sohasem teljes körű, de megfelelő garanciát tartalmaznak az ügyfelek kártalanítására. Tisztelettel ajánljuk az Országgyűlés figyelmébe e tekintetben a kormány eredeti javaslatának a megtartását, és ezt a módosító javaslatot nem javasoljuk elfogadni.
